|
|
|
|
1956 a sajtó tükrében - Könyvbemutató (1. rész)
|
1989. május 4., csütörtök - A Kossuth Könyvkiadó két legfrisebb kiadványát, az 1956 a sajtó tükrében és a Halálerőd című kötetet mutatták be a kiadó vezetői a sajtó képviselőinek csütörtökön a Kossuth Könyvkiadó székházában.
Illés Tibor, a kiadó igazgatója bevezetőjében az MSZMP kiadójaként ismert könyvműhely legfontosabb feladataként a pártmozgalom és a társadalom közötti szellemi-politikai kapcsolat erősítését jelölte meg. Pozitívumként értékelte az elmúlt években létrejött kiadói szervezetek hatását a kiadóra, s rámutatott: a Kossuth hegemon szerepe szertefoszlott, a párton belüli monopolhelyzete is a múlté. A Kossuth marxista szellemű kiadónak vallja magát, a marxista gondolkodás értékeinek közreadását tekinti feladatának, függetlenül attól, hogy ezek keletről vagy nyugatról származnak. Vállalja a szociáldemokrácia értékeinek terjesztését, az európai baloldali gondolkodásmód megismertetését is. Az igazgató hangoztatta, hogy a kiadó nem tekinti magát az MSZMP KB apparátusa kihelyezett osztályának. A pártmozgalom önálló kiadója, a pártelvűséget megőrizve igyekszik politizálni. A szemléleti változtatás részeként tavaly politológiai szerkesztőséget hoztak létre, s már alakul a választási ad hoc szerkesztőség is, hogy a kiadó időben ott lehessen az MSZMP oldalán a választási küzdelemben. Elmondta azt is, hogy napokon belül kapható lesz a Kecskeméti reform-műhely című tanácskozás teljes jegyzőkönyve. Az igazgató végül szólt arról, hogy az idén az MSZMP 40 millió forintos támogatást ígért számukra, ez a reálértékcsökkenést figyelembe véve gyakorlatilag a fele a tavalyi támogatásnak. A jövő évtől viszont már úgy kell gazdálkodniuk, hogy egyetlen fillér támogatásra sem számíthatnak. Az igazgatóváltásról elterjedt híresztelésekkel kapcsolatban elmondta: a jelenleg érvényes káderhatásköri lista szerint a Kossuth Könyvkiadó mindenkori igazgatóját a Politikai Bizottság nevezi ki, illetve menti fel. Őt ezzel kapcsolatban még nem keresték meg. Az 1956 a sajtó tükrében című kötet szerkesztői emlékeztettek arra, hogy legújabb kori nemzeti történelmünk tragikus eseményei közül napjainkban is a legtöbbet vitatott kérdések sorába tartozik, miként kell értékelnünk 1956 októberének, novemberének eseményeit. A múlt tényeivel szembenézni és igazságot szolgáltatni különösen nehéz, ha kevés forrás áll az érdeklődők rendelkezésére. (folyt.köv.)
1989. május 4., csütörtök 13:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|