Rendszerváltás és az MTI

	A Duna Kör sajtótájékoztatója (1. rész)
1989. április 20., csütörtök - A Duna Kör szombati közgyűlésén megvitatja programtervezetét, újraválasztja választmányát, valamint a résztvevők előadásokat hallgatnak meg a környezetvédelmi szervezet munkájának ökológiai-szakmai alapjairól, illetve társadalmi-politikai összefüggéseiről. A tanácskozás napirendjéről csütörtökön sajtótájékoztatót tartott a Duna Kör a TIT Bocskai úti Természettudományi Stúdiójában. Elhangzott, hogy a tavaly november óta bejegyezett szervezet tevékenységének középpontjában a Duna védelme és a nagymarosi vízlépcső megépítése elleni küzdelem megszervezése áll, jóllehet az utóbbi időben tagjai részt vettek más környezetvédelmi akciókban is: például felléptek a gyöngyösoroszi akkumulátorbontó üzem, az ófalui izotóptemető, vagy a dorogi hulladékégető létesítése ellen. A közgyűlésen beszámolnak tevékenységükről a Duna Kör helyi szervezetei és munkacsoportjai is. Vargha János, a választmány tagja bejelentette: a Duna Kör elkészítette állásfoglalását a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Hazánk környezeti állapota című, a sajtóban közzétett jelentéséről. A Duna Kör szakértői alapvetően elhibázottnak tartják a KVM jelentését. Ugyanakkor leszögezik, hogy a korábbi gyakorlathoz képest pozitív változás: a dokumentum egyes részeiben valós képet fest a helyzetről. Ebből azonban egységes kép nem áll össze a környezet állapotáról, s ennek következtében a KVM nem képes arra, hogy olyan javaslatokat tegyen, amelyek érdemben hozzájárulhatnának a környezet helyzetének javításához. A Duna Kör szerint a KVM-jelentés legnagyobb hibája, hogy statikus szemléletű, csak a környezet állapotának rögzítésére vállalkozik. A kör szakértői viszont úgy gondolják, hogy a helyzetelemzés csak a környezet állapotának és a végbemenő folyamatoknak együttes feltárásával végezhető el. Utalnak arra is, hogy az ágazati elkötelezettség erősen eltorzítja az anyagot, és ez különösen a vízügy esetében feltűnő. Ezzel kapcsolatban a Duna Kör állásfoglalása szóvá teszi, hogy a KVM-anyag egyáltalán nem foglalkozik a vízügyi munkák által előidézett talajromlással, illetve a termőterület zsugorodásával. A KVM-dokumentum szemléletbeli tévedése, hogy a környezetvédelemben a hangsúlyt a monitoring-rendszer kiépítésére helyezi, holott ennél jóval fontosabb lenne a megelőzésből kiindulni - mondta végezetül Vargha János. (folyt.köv.) 1989. április 20., csütörtök 18:58
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »