|
|
|
|
Grósz - Lityeraturnaja Gazeta (1.rész)
|
Moszkva, 1989. március 29. szerda. (MTI-tud.) - Grósz Károlyról közöl portrét legújabb számában a Lityeraturnaja Gazeta. A szovjet irodalmi hetilap munkatársa az MSZMP főtitkárának interjúiban tallózva, s januárban Budapesten vele készített beszélgetés alapján rajzolja fel a magyar vezető politikai arcképét, valamint bemutatja a magyarországi változásokat, a kibontakozó folyamatokat.
Kiemelten foglalkozik Grósz tavaly májusban történt főtitkárrá választásával, valamint Kádár Jánoshoz fűződő viszonyával. Grósz Károly a szovjet hetilap munkatársának nyilatkozva felvázolta az új gazdasági startégia főbb pilléreit. A főtitkár szerint először is sokkal hatékonyabban kellene működtetni a társadalmi tulajdont, megfelelő érdekeltségi rendszerrel. Utalt arra is, hogy aránytalanul magas a társadalmi tulajdon aránya egy elméleti tévedés következtében, miszerint a szocializmust rövid idő alatt fel lehet építeni. A szocializmus, mint átmeneti szakasz még évtizedekig, ha nem évszázadokig létezik még. Ezért az én elképzelésem: 70-75 százalék a társadalmi és 25-30 százalék a magántulajdon aránya. A pártban sokan szememre vetik, hogy elárulom a szocializmust. De ez nem így van. A tulajdonformák ésszerű aránya mellett a szocializmus szocializmus marad, a benne rejlő hatalmas erőket viszont jobban tudjuk hasznosítani - mondta. A politikai változásokat áttekintve Grósz Károly az utóbbi korszak történelmi tanulságairól szólva egyebek között megállapította: Kádár Jánosnak az az érdeme, hogy a gyakorlatban utasította vissza a társadalom sztálinista modelljét. De hatalmas adóssága is maradt A rossz, elavult építményt lerombolva nem hozott létre új, önszabályozó politikai rendszert. A mechanizmus még most is sok mindenben a szubjektív tényezőre épül. A párt szerencséje, hogy 1956 után olyan vezető került azt élére, mint Kádár János. De mindaz, ami eleinte érték volt a párt szempontjából, idővel teherré változott. 20-25 év múltával ő már nem győzte követni a fejlődést, s a rendszer nem tudta automatikusan megszüntetni a felmerült gyengeségeket. A személyiség körül olyan emberek jelentek meg, akik arra használták ki a vákuumot, amire csak akarták. A következmények súlyosak voltak. Egyszóval, a politikai reformok lényegét egy olyan rendszer létrehozásában látom, amely csak minimális mértékben függene a személyes jó tulajdonságoktól és gyengeségektől - hangsúlyozta Grósz. (folyt.)
1989. március 29., szerda 14:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|