|
|
 |
|
 |
Március 15: a nemzet ünnepe(l) - együtt és külön (1. rész)
|
1989. március 12., vasárnap - Március 15-én a politikai és társadalmi szervezetek, mozgalmak sok helyütt közösen, számos településen azonban külön-külön emlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.
Amióta az Országgyűlés december 20-án március 15-ét munkaszüneti
nappá nyilvánította, azóta számos kiáltvány, felhívás - többek
között a KISZ Központi Bizottságának, az Országgyűlésnek a felhívása
- szorgalmazta, hogy a társadalomban ma meglévő különböző politikai
erők emelkedjenek felül ellentéteiken, s ünnepeljenek együtt ezen a
napon. E dokumentumok mindegyike azt hangsúlyozta: március 15-e a
magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság és
összefogás jelképe. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a
magyar nemzet forradalmi vállalkozása a társadalom megújításáért, a
polgári létért, a függetlenségért, a szabadságért, a demokráciáért.
A felhívásokra néhány elutasító nyilatkozat is született. Az MTI
tudósítóinak értesülése szerint a legtöbb helyen a Magyar Demokrata
Fórum, a FIDESZ helyi szervezetei, néhol ezekhez csatlakozva a
Szabad Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti
Társaság és a Független Kisgazdapárt szervez külön ünnepséget. Úgy
érvelnek, hogy az MSZMP, a KISZ, a HNF évtizedeken keresztül szürke
hétköznappá silányította március 15-ét; előfordult, hogy rendőri
erőszakot is alkalmaztak a felvonulók ellen. Másutt a vörös lobogók
kitűzése az elkülönülés oka, vagy az, hogy a független szervezetek
egyike-másika nem kapott lehetőséget a felszólalásra a rendezvényen.
Ezért ünnepelnek külön a különböző szervezetek egyebek között a
fővárosban, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon,
Békéscsabán, Kalocsán és Tatabányán.
Budapesten már március 14-én megkezdődik az ünnepségek sorozata.
Ezen a napon ünnepi ülést tart az Országgyűlés. A Budai Várban, a
esztergomi körbástyánál katonai tiszteletadással felvonják a magyar
nemzeti zászlót. Elhelyezik a kegyelet virágait egyebek között a
Kerepesi temetőben lévő honvédsírokon, s koszorúzási ünnepségeket
tartanak a kerületekben lévő emlékhelyeken. (folyt.köv.)
1989. március 12., vasárnap 13:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|