|
|
|
|
A szakszervezetek a foglalkoztatáspolitikáról (1. rész)
|
1989. március 6., hétfő - Ma már csírájában léteznek a jó munkaügyi politikához szükséges eszközök, de hatékony működtetésükhöz hiányoznak a megfelelő gazdasági és szociálpolitikai intézkedések - mondta Garzó Lilla, a SZOT foglalkoztatáspolitikai tanácsának titkára, aki a szakszervezetek most formálódó elgondolásairól tájékoztatta Bajkó Erikát, az MTI munkatársát.
Elmondta: a munkanélküliség hazánkban egyelőre még nem vált tömeges méretűvé, de ha tovább folytatódik a jelenlegi restrikciós gazdaságpolitika, az már önmagában több tízezer munkahely megszüntetését okozhatja. A szerkezetátalakítás felgyorsítása pedig minden bizonnyal számottevően növeli majd a munkanélküliek táborát. A munkanélküliség megelőzését megnehezíti, hogy egy nyugati típusú foglalkoztatáspolitika eszközeit adaptáltuk merőben eltérő gazdasági és társadalmi környezetbe, s ugyanakkor a munkaügyi irányítást az elmúlt évtizedekben a különböző kormányzati intézkedések szétzilálták, további gyengítésére jelenleg is tapasztalhatók törekvések. A mai foglalkoztatáspolitikai rendszer nagy hibája, hogy nem kapcsolódik hozzá megfelelő szociálpolitika. A foglalkoztatás- és a szociálpolitika határterületére szorultak helyzete igen nehézzé vált, mert a szociálpolitika csak a munkaképtelenekkel törődik. Nincs szoros kapcsolat a foglalkoztatás és az oktatás között sem. Hiába hozták létre az átképzési támogatások rendszerét, ha nincs hozzá megfelelő oktatási hálózat. A felnőttképzés nem tudja folyamatosan követni a munkaerőpiaci változásokat. Tehetetlen a munkaügyi irányítás, mert tevékenységét nem segítik megfelelő gazdaságpolitikai intézkedések. Ma már jelentős összegekkel támogatja a kormány a munkahelyteremtő beruházásokat, de ezek hatékonysága megkérdőjelezhető. Sok helyen a megyei vezetés nincs tisztában azzal, hogy az adott területen milyen a munkaerőállomány összetétele, milyen típusú munkák elvégzésére alkalmasak az ott élők, s nem utolsó sorban, hogy milyen gazdasági tevékenységek ,,odacsalogatására,, van reményük, lehetőségük. Ebben a helyzetben a szakszervezeteknek két alapvető kérdésre kell választ találniuk. (folyt. köv.)
1989. március 5., vasárnap 22:20
|
Vissza »
|
|
A szakszervezetek a foglalkoztatáspolitikáról (2. rész)
|
Milyen foglalkoztatáspolitika felelne meg leginkább a jelenlegi viszonyok között, s a szakszervezeteknek mit kell tenniük egy olyan munkaerőpiacon, ahol az évtizedeken át deklarált elvekkel szemben ma már nem mindenki talál munkát magának. A szakszervezeteknek elsősorban arra kell törekedniük, hogy megvédjék a munkahelyeket. A szakszervezeti mozgalom nem vonulhat ki teljesen a termelésből, ám a régi módszerek helyett újakra van szükség. A bajba jutott vállalatoknál olyan alternatívákkal kell rendelkezniük a gazdálkodás javítására, amely a dolgozók bér- és foglalkoztatási érdekeit tartja szem előtt. Erre a feladatra nem a szakszervezeti aktivistáknak, hanem a felsőbb szintű, az ágazati, a szakmai, a területi szakszervezeti szerveknek, a SZOT-nak kell felkészülnie, hogy szakemberek bevonásával segítséget tudjanak nyújtani az érintetteknek. Megoldásként kínálkozik, hogy a szakszervezetek részvénytársaság formájában hozzanak létre olyan vállalatot, amely szükség esetén konkrét javaslatokat dolgozna ki egy-egy üzem, gazdálkodó egység megmentésére. A vizsgálat költségeit a szakszervezetek állnák, de az érintett munkáltatók is hozzájárulhatnának anyagilag, hiszen a megoldás keresése nekik is érdekük. A nehéz helyzetbe került vállalatoknál válságmenedzselésre van szükség, ami korántsem ismeretlen a nyugati szakszervezetek gyakorlatában. A munkahelyek megtartásának bevett módszere külföldön az is, hogy a szakszervezetek maguk veszik kézbe a megszüntetésre ítélt üzemrész, munkahely irányítását. Nem tartozik a kuriózumok közé az sem, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók közösen próbálnak alternatív megoldásokat keresni az adott munkahely megtartására, vagy ha már végképp elkerülhetetlenek az elbocsátások, akkor a létszámleépítések időbeni elcsúsztatására. Az ilyen típusú válságmenedzselés lehetőségeit Magyarországon is meg kell vizsgálni. A szakszervezeteknek el kell érni, hogy a munkaügyi szervek dolgozókkal ne csak a munkahelyük elvesztése után foglalkozzanak, hanem még a munkaviszony megszüntetése előtt, hogy legyen idő a legkedvezőbb megoldás kialakításához. (MTI)
1989. március 5., vasárnap 22:20
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|