Rendszerváltás és az MTI

	Major László nyilatkozata a Központi Bizottság keddi üléséről (1. rész)
1989. márcus 5., vasárnap - Az MSZMP Központi Bizottságának március 7-i, keddi üléséről Major László, a párt szóvivője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a KB ülésének két fontos témája lesz. Az előzetes javaslat szerint a testület megvitatja az MSZMP akciótervét, Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? címmel. Ebben a tézisszerű anyagban - amelyet előre eljuttattak a Központi Bizottság tagjaihoz - megfogalmazták a legfontosabb belpolitikai problémákat, s azokkal kapcsolatban a párt álláspontját. Az előterjesztés alcíme ,,Szabadság, igazságosság, szolidaritás,, összesűrítve magába foglalja a párt akcióprogramjának lényegét. A Központi Bizottság elé kerülő anyagban olvasható: az MSZMP felvállalja a magyar történelem demokratikus hagyományait, és úgy véli, hogy a magyar társadalomban meghatározók a demokratikus és baloldali erők. Velük kell keresni az együttműködést és a megegyezést a nemzet sorskérdéseiben. Az MSZMP célja a demokratikus szocializmus megvalósítása Magyarországon, az ország visszavezetése a demokratikus fejlődéshez, a nemzet haladása és a személyiség szabadságának biztosítása. Az anyag tételesen felsorolja a politikai, gazdasági élet demokratizálásával kapcsolatos feladatokat. Az MSZMP álláspontja: a párt a népakaratot kifejező politikai rendszert akar, ami új alkotmányt, jogállamiságot jelent. Az MSZMP céljai között szerepel a nemzeti összefogás, a koalíció; olyan demokratikus közélet megteremtése, amelyet a társadalmilag ellenőrzött többpártrendszer jellemez; a tiszta, korrupciótól, nyerészkedéstől mentes közélet, a bürokrácia korlátozása. Az anyagban megfogalmazták az MSZMP álláspontját az időszerű gazdasági kérdésekkel kapcsolatban is. Az MSZMP véleménye szerint korszerű, a világgazdasághoz szorosan kapcsolódó, hatékony gazdaságot kell létrehozni Magyarországon; meg kell fékezni a gazdaság visszaesését, és meg kell alapozni az új fellendülési szakaszt. Ehhez szükség van az ország eladósodásának megállítására, a világgazdasághoz való szorosabb kötődésre, hazai viszonyaink között pedig a piacgazdaság, a hatékony szociálpolitika megteremtésére. (folyt. köv.) 1989. március 5., vasárnap 15:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Major László nyilatkozata a Központi Bizottság keddi üléséről (2. rész)
A párt támogatja a hatékonyan működő tulajdonformák sokféleségét, a vállalkozások szabadságát. Egyetért azzal, hogy az ország költségvetését a társadalom ellenőrizze. A feladatok megvalósításához a források bővítésére törekszik. Az MSZMP fontosnak tartja a társadalmi és a létbiztonság újrateremtését hazánkban; szükségesnek a családok támogatását, a fiatalok helyzetének javítását. Az anyag kitér az MSZMP külpolitikai törekvéseire is. Leszögezi: az MSZMP katonai tömbök nélküli, fegyvermentes, békés világ megteremtésében érdekelt. Ezért támogatja a külföldi csapatok kivonását minden országból. Hisz az egyenrangú, szuverén nemzetek közösségében, baráti kapcsolatot akar a szomszédos népekkel. A párt fontosnak tartja a világban élő magyarokkal a szoros kapcsolattartást. A Központi Bizottság elé kerülő tézisek a párt rövid távra szóló akcióprogramját fogalmazzák meg, s ez az anyag nem tekinthető a párt hosszú távra szóló programnyilatkozatának - azt a következő pártkongresszusig kell kidolgozni. Az írásos anyaghoz Berecz János, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagja fűz majd szóbeli kiegészítést. A Központi Bizottság második napirendként Szűrös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját hallgatja meg időszerű nemzetközi témákról, köztük a világpolitika és kétoldalú kapcsolataink legfontosabb kérdéseiről. Ehhez a témához nem készült előzetesen írásos anyag. A szóvivő elmondta, hogy egyéb kérdéseket is megtárgyal a testület, majd arra a kérdésre, hogy mi az MSZMP álláspontja március 15-e méltó megünnepléséről, így válaszolt: - Március 15-e valószínűleg szóba kerül majd a Központi Bizottság ülésén is, hiszen az MSZMP a Hazafias Népfronttal együtt elindítója volt annak a javaslatnak, hogy az 1848-as forradalom kitörésének napja nemzeti ünnepünk és munkaszüneti nap legyen. A pártnak az az álláspontja, hogy ennek a nagy ünnepnek nem szabad a nemzetet megosztania, hanem éppen ellenkezőleg, a nemzeti egyetértés és konszenzus ünnepévé kell lennie. Ezért az MSZMP támogatja a Hazafias Népfront február 18-i kiáltványát, amelyben arra szólította fel népünket, hogy a nemzet együtt ünnepelje meg március 15-ét. (MTI) 1989. március 5., vasárnap 15:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »