|
|
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (1. rész)
|
1989. február 24., péntek - Tavaly 12 ezer 700 menekült érkezett hazánkba Romániából, s számuk az idén már jóval 13 ezer fölé emelkedett. A szomszédos szocialista országból menekülők közül az elmúlt évben több mint hétezren a kockázatot is vállalva a határon átszöktek Magyarországra. Az adatokat Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes ismertette pénteken az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülésén, annak kapcsán, hogy a tárca vezetője a Parlament márciusi ülésszakán tájékoztatja a törvényhozókat a menekültügyek alakulásáról.
A belügyminiszter-helyettes a várható kormányjelentés főbb gondolatait ismertetve leszögezte: hazánknak továbbra is vállalnia kell a romániai menekültek életkörülményeinek rendezését. Erre kötelez a határainkon túl élő magyarság sorsáért érzett felelősség és az általános emberiességi normák tisztelete. Ugyanakkor a magyar társadalomnak hosszú távon nem érdeke a tömeges elvándorlás ösztönzése. A kormány azt szeretné, ha a magyar nemzetiség Romániában boldogulhatna, s szülőföldjén gyakorolhatná egyéni és kollektív nemzetiségi jogait. Ez alkotja a kormány stratégiai céljának magvát, s ennek eléréséhez mindenekelőtt a nemzetközi közvélemény támogatását kívánják a korábbinál hathatósabban felhasználni. Az állam legfontosabb feladata, hogy elősegítse a Magyarországon menedéket keresők minél gyorsabb beilleszkedését, s megteremtse azokat az elengedhetetlen feltételeket, amelyek az önálló életvitelhez szükségesek. Ehhez elsősorban megfelelő elhelyezési körülmények és munkalahetőségek kellenek. Bár mindezek megteremtésében az államnak meghatározó szerepet kell vállalnia, jelentős segítséget nyújthatnak a menekültek sorsának elrendezéséhez a különféle társadalmi szervezetek, mozgalmak is. Ezzel kapcsolatban a belügyminiszter-helyettes külön kiemelte az egyházak hathatós támogatását. Gál Zoltán beszámolt arról is, hogy az utóbbi időkben megváltozott hazánk korábbi tartózkodó álláspontja a menekültek továbbutazásával kapcsolatban. Egyre többen jelzik ugyanis a magyar hatóságoknak, hogy nem kívánnak Magyarországon megtelepedni, hanem folytatnák útjukat Nyugatra. Sokan abban a hitben szeretnének külföldre távozni, hogy a román szervek így hamarabb megadják a kiutazási engedélyt az otthon maradt családtagoknak. (folyt. köv.)
1989. február 24., péntek 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (2. rész)
|
A családegyesítés sajnos továbbra is a menekültek egyik legfájóbb problémája. Jelenleg is több mint két ezer csonka család várja hazánkban, hogy viszontláthassa hozzátartozóit. Bár a magyar kormány ,,több csatornán keresztül,, is megpróbálja rendezni a családegyesítések ügyét, a helyzet belátható időn belül érdemben nem változik. A magyar hatóságok - szögezte le a belügyminiszter-helyettes - nem gátolják meg a továbbutazást, de fel kell készülniük arra, hogy külföldön jelenleg ,,nincs készség a menekültek fogadására,,. A társadalom aggodalmát váltották ki azok az esetek, amikor a határokat illegálisan átlépő menekülőket adtak vissza a magyar hatóságok. Gál Zoltán ezzel kapcsolatban elismerte, hogy nem voltak felkészülve ilyen nagymérvű illegális határátlépesre, s korábban némileg ,,mechanikusan,, érvényesítették az erre vonatkozó szabályokat. Azóta megváltozott az illetékesek szemlélete, ami a Romániának visszaadott menekülők számának jelentős csökkenéséből is kiolvasható. A belügyminiszter-helyettes állást foglalt amellett, hogy a probléma megnyugtató rendezése érdekében a jogorvoslat lehetőségét is magábafoglaló, nyilvános jogi szabályozásra van szükség a menekültügyekben. Ezt különösen sürgetővé teszi, hogy hazánk is csatlakozik a genfi menekültügyi konvencióhoz. Ezzel összefüggésben Gál Zoltán emlékeztetett arra, hogy a napokban hazánkban járt az ENSZ menekültügyi főbiztosának ténymegállapító küldöttsége, amely a helyszínen szerzett tapasztalatai alapján úgy találta: a magyar kormány menekültekkel kapcsolatos tevékenysége teljes összhangban van a genfi egyezménnyel. A belügyminiszter-helyettes értékelése szerint hazánk csatlakozása a konvencióhoz ezért várhatóan nem hoz valamiféle gyökeres változást a menekültek sorsának alakulásában, de nem elhanyagolható anyagi és erkölcsi támogatásra számíthatunk a világszervezettől. A menekülttáborokról szólva Gál Zoltán elmondta: korábban maga is ellenezte azok felállítását, de a helyzet változása nyomán ma már szükségesnek tartja létrehozásukat. Jelenleg egy szakértői bizottság vizsgálja, hol, milyen feltételekkel lehetne ilyen táborokat létesíteni. Úgy tervezik, hogy elsősorban az érintett keleti megyékben, illetve a főváros környékén alakítanak ki kulturált elhelyezési körülményeket nyújtó táborokat. A bizottság tagjai az elhangzott tájékoztatót kérdések nélkül tudomásul vették. (folyt. köv.)
1989. február 24., péntek 18:18
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (3.rész)
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága úgy döntött - pénteken késő délután lévén -, hogy elhalasztja az időszerű ifjúságpolitikai kérdések megtárgyalását. A képviselők úgy vélekedtek: egy ilyen nagy fontosságú témára már nem maradt elegendő idő, ezért a következő, a márciusi bizottsági ülésükön elsőként tűzik napirendre az ifjúságpolitika időszerű kérdéseit. Králikné Cser Erzsébet, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettese - aki e napirend meghívott előadója volt - arra kérte a bizottság tagjait: tanulmányozzák, s választóikkal, valamint a körzetükben élő fiatalokkal is vitassák meg az írásban megküldött előterjesztését. Ez azért is fontos - hangsúlyozta - , mert miközben a fiatalok 73 százaléka nem ismeri képviselőjét, az ifjúság szemében is mindinkább felértékelődik az Országgyűlés szerepe. Elmondta azt is, hogy ,,Az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatai, javaslat a további feladatokra,, címet viselő anyag a Minisztertanács, illetve később a parlament asztalára kerül. Megfontolásra ajánlotta, hogy szükség van-e egyáltalán külön ifjúsági törvényre, és mikor célszerű az ifjúsági törvény ügyét az Országgyűlés elé vinni? Erre ugyanis két lehetőség kínálkozik: a májusi parlamenti ülésszakon, az eredetileg tervezett időpontban, vagy pedig később a kormányprogram újragondolásának keetében. Végezetül, azzal kapcsolatban, hogy Hámori Csaba már nem tölti be a KISZ KB első titkári funkcióját, és így az Országgyűlésben nincs képviselőjük az ifjúsági szervezeteknek, kezdeményezte: javasolja a bizottság, hogy a KISZ KB jelenlegi első titkárát és a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának elnökét válasszák meg az országos listán országgyűlési képviselővé. A bizottság úgy határozott: javasolja a MISZOT elnökének képviselői jelölését az országos listán. Az ifjúsági és sportbizottság megtárgyalta az alkotmány korszerűsítésének koncepcióját, a Munka Törvénykönyve módosításának és a sztráktörvénynek a tervezetét. Tájékoztatót hallgatott meg a Bécs-Budapest világkiállítás előkészületeiről, s véglegesítette idei munkatervét. Ez utóbbival kapcsolatban a MISZOT elnöke javasolta: a bizottság vesse fel az Országgyűlésben, hogy az évente egyszer hallgasson meg tájékoztatót az ifjúság helyzetéről. Ha ugyanis a parlament rendszeresen és komplex módon foglalkozik ezzel a kérdéssel, az a felnőtt társadalom intézményesített figyelmét jelenti. (folyt. köv.)
1989. február 24., péntek 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (4.rész)
|
Kovács Lászlóné (Budapest) az ifjúságpolitikai feladatterv kapcsán arról érdeklődött, milyen lehetősége van az ifjúság érdekeinek képviseletére az ÁISH-nak a kormányban. Mivel erre azt a választ kapta, hogy a kormányzati munka korszerűsítése nyomán egyetlen államtitkár vezette hivatalból, főhatóságból sem vesznek részt a kormány ülésein, az ottani vitákban, s így nincs mód az ifjúsági érdekek közvetlen megjelenítésére, a képviselő javasolta: a bizottság kérjen a Minisztertanács elnökétől tájékoztatást az ÁISH mai jogi státuszáról. A testület a javaslat tolmácsolására felhatalmazta a bizottság elnökét. A bizottság tájékoztatást kapott a gyermek- és ifjúsági érdekek képviseletére hivatott parlamenti csoport szervezésének szándékáról is. Ez a csoport az ilyen céllal sorra alakuló szervezetek bázisaként működhetne, nem az ifjúsági bizottság konkurrenseként és nem munkájának kritikájaként. De a törvényhozás jelenlegi folyamata olyan terhet ró erre a testületre is, amely miatt számos fontos és időszerű kérdéssel nem tud foglalkozni. Több képviselő - Kovács Lászlóné, Szabó István (Budapest) - az elgondolás tartalmát jónak tartotta, de úgy vélte, mindez megoldható a bizottságon belül is. Géczi István nem tartotta szerencsésnek a magyar parlament felparcellázását ilyen frakciók, csoportok megalakításával, mint mondotta: a bizottsági célok újrafogalmazása és más formába öntése nem kifejezetten jó megoldás. Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest) véleménye szerint ezek létrejöttével mind nehezebbé és ellentmondásosabbá válik a képviselők helyzete. Az elképzelés előterjesztője, Bödőné Rózsa Edit (Csongrád) azt kérte: adják meg a lehetőséget annak bizonyítására, hogy a kezdeményezés jó ügyet szolgál, ne vessék el még a csoport létrejötte előtt az elgondolást. (MTI)
1989. február 24., péntek 20:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|