Rendszerváltás és az MTI

	A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről (9. rész)
1988-ban a fogyasztói árszínvonal emelkedése számottevően gyorsult, és az előirányzott 15 százalékot meghaladóan nőtt, éves átlagban 15,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A 1988. évi áremelkedés egy lakosra számítva átlagosan havi körülbelül 790 forint többletkiadással járt. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 17,9 százalékkal emelkedett a fogyasztás mintegy felét kitevő alapvető fogyasztási javak árszínvonala. A ritkábban vásárolt és a nem közszükségleti javak ára az átlagosnál kevésbé nőtt. A lakossági fogyasztás az 1987. évinél 4-4,5 százalékkal volt kevesebb. (A fogyasztás magában foglalja a hazai lakosságon kívül a külföldiek magyarországi fogyasztását, vásárlásait is, nem tartalmazza azonban a magyar állampolgárok külföldi vásárlásait, illetve fogyasztását.) A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasztás közel 60 százaléka származik, összehasonlító áron 7 százalékkal csökkent. A csökkenésben egyaránt szerepe volt az előző évi elővásárlásoknak, az árukínálat hiányosságainak és a nagy áremelkedésnek. Hatással volt még rá a bevásárló turizmus is. Minden árufőcsoportban csökkent a forgalom mennyisége. Számottevő volt a visszaesés a vendéglátásban és a ruházati cikkek eladásában, mérsékeltebb az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vegyes iparcikkek forgalmában. A takarékbetét-állomány december 31-én 311,9 milliárd forint volt, 24,4 milliárd forinttal több az előző év véginél. A növekedés a kamatjóváírásból származott, anélkül a betétállomány 1,8 milliárd forinttal csökkent. Az értékpapírokba, kötvényekbe, letéti jegyekbe, kincstárjegyekbe fektetett lakossági megtakarítások együttes összege becslések szerint 10 milliárd forintot meghaladóan emelkedett. Ellátó-szolgáltató ágazatok (infrastruktúra) -------------------------------------------- A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási teljesítménye - árutonnakilométer alapján - több mint 9 százalékkal emelkedett, úgy, hogy a nemzetközi forgalomban nőttek, a belföldiben csökkentek a szállítások. A távolsági személyszállítás utasainak száma 1,8 százalékkal csökkent, az utaskilométer-teljesítmény lényegében nem változott. A helyi személyszállítást az előző évihez hasonló számú utas vette igénybe, és az utaskilométer-teljesítmény is változatlan maradt. A vasúti közlekedésben a villamosított vasútvonalak hossza 67 km-rel nőtt, aránya 27,8 százalékra emelkedett. A villamosvontatás az összes vontatási teljesítmény kétharmadát adta. (folyt.) 1989. február 3., péntek 10:16
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »