|
|
|
|
Kulcsár Kálmán expozéja (3. rész)
|
- Az alkotmánymódosításról szóló most benyújtott törvényjavaslat az Alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényi szintű szabályozásához elengendhetetlen, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során felmerült és szükségessé vált, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetését lehetővé tevő módosításokat tartalmazza. E mellett a Javaslat a gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően az Alkotmány módosításával lehetőséget kíván adni arra, hogy város és község is létrehozhasson közös tanácsot - mondotta Kulcsár Kálmán, majd részletesen indokolta a módosításokat. - Az alkotmányosság és a törvényesség védelmére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztésének társadalmi igényéből, az alkotmányos jogállam kialakítására irányuló alapvető célkitűzéséből következik az Alkotmánybíróság létrehozása. Az Alkotmánybíróságnak az új Alkotmány megalkotása előtt való létrehozását pedig az indokolja, hogy az új Alkotmány elfogadásáig várhatóan, a jelenlegi szabályozás számos meglévő és várhatóan kialakuló ellentmondását kell feloldani. Továbbá: olyan közjogi és politikai szempontból kiemelkedő jelentőségű törvényeket alkot az Országgyűlés, amelyek tartalma és gyakorlati alkalmazása az alkotmányosság szempontjából vita tárgyává tehető. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság hatásköre szélesebb lesz a jelenleg működő Alkotmányjogi Tanács normakontrollt magában foglaló jelenlegi hatáskörénél. Így például az Alkotmánybíróság hatásköre nagy valószínűséggel kiterjed a választásokkal összefüggő egyes panaszok elbírálására, valamint az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos jogviták egy részére. Ez utóbbiak megjelenése már csak abból következően is várható, hogy a Magyar Népköztársaság 1988. szeptember 7-én ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 41. cikkéhez kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyv aláírását, amellyel 1988. december 7-től elismeri az Emberi Jogok Bizottságának azt a hatáskörét, hogy más részes államok vagy a Magyar Népköztársaság joghatósága alá tartozó személyek panasza alapján az Egyezségokmányban rögzített jogok megsértése esetén ténymegállapító bizottságként járjon el, illetőleg állampolgáraink - ha a belső jogorvoslati lehetőséget kimeerítették - panasszal fordulhassanak az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 22:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|