|
|
 |
|
 |
felc. Adószámításunk első éve cím. Mezőgazdasági kistermelők adója
|
Budapest, 1989. január 19. csütörtök (MTI-Press)
A mezőgazdasági kistermelők esetében - legyen szó
részesművelésről, kihelyezett állatneveléséről, hagyományos
értelemben vett "háztáji" gazdálkodásról, vagy akár
hobbi-kertészkedésről - a jövedelem félmillió forint összeghatárig,
amint arról már a sorozat előző részében szó esett - adómentes. Az
tehát, akinek bevételei az adott esztendőben az 500 ezer forintot
nem haladták meg, nem köteles adóbevallást készíteni, hacsak egyéb,
több forrásból származó jövedelmei ezt indokolttá nem teszik.
Bevételnek számít a kistermelő által értékesített termék, vagy
állat eladási ára: az egész összeg, még akkor is, ha annak egy része
nem a kistermelőt illetné meg. A termékek betakarítására irányuló
részesművelés esetén - ez a tevékenységek jól körülhatárolható köre
- a szerződő gazdálkodó szervezet közli a termelővel, hogy mekkora
bevételt kell figyelembe vennie.
A kihelyezett állat értékesítéséért járó bevételből,
természetesen le kell vonni a kihelyezett állat értékét, tehát azt
az összeget, amennyibe az a kihelyezés napján került.
alc. Adókedvezmény a családnak jár
A félmillió forintig terjedő adómentesség jelentős kedvezmény,
az adórendszer ezzel ismeri el a kistermelőknek az ellátásban
játszott jelentős szerepét, és egyúttal arra is törekszik, hogy
fenntartsa, illetve, ha lehet, még is erősítse a termelési kedvet. A
félmillió forintot azonban nem egy-egy családtagra, hanem egy-egy
termelési egységre - családra, együtt élő hozzátartozókra - kell
számítani. Az együtt dolgozó családtagok - ebből a szempontból a 16
éven felüli, közeli hozzátartozókat, a házastársat, gyereket kell
figyelembe venni - közösen számolhatnak el 500 ezer forint
értékhatárig adómentes bevételeket.
A személyi jövedelemadó rendszernek, amely általában szigorúan a
meghatározott személy jövedelmeit vizsgálja, ezekre vetítve ad
kedvezményeket, és az adót is mindenkinek saját adóalapja szerint
kell fizetnie, ez a megoldás egyedi, és sajátos vonása. Az itt
alkalmazott gyakorlat már bizonyos fokig a családi jövedelemadó
elképzeléséhez közelít. (folyt.)
1989. január 19., csütörtök 12:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|