Rendszerváltás és az MTI

	Kelet-Európa és Amerika viszonya
-------------------------------- München, 1990. január 11. (SZER, A mai nap) - Kedves hallgatóink, Kéry Tamás jelentkezik New Yorkból. Tudósításának témája: hogyan látják Amerikában a kelet-európai változásokat. - Ritka az a nap, amelyen az amerikai kormány valamelyik tagja a maga területén ne támogatná erőteljesen a demokrácia és a piacgazdaság irányába tett lépéseket Kelet-Európában. A példát általában az elnök adja, mint ahogy ezt tette hétfőn is az amerikai farmerszövetség floridai kongresszusán, ahol a hallgatósághoz, meg a témához még szóhasználatában is alkalmazkodva nevezte meg a kelet-európai fejlményeket az öröm és az alkalom olyan aratásának, amelyet Amerika továbbra is minden módon támogat és bátorít. Eszerint alighanem a farmerek értik meg a leginkább - mi történik például akkor - amikor hallják, az első napokban, amikor a keletnémetek előtt megnyílt az út Nyugat-Berlinbe, a legkeresettebb cikknek nem a blue jeans bizonyult, hanem a friss zöldség meg a friss gyümölcs. Az elnök külkereskedelmi képviselője, Carla Hills asszony tegnap Washingtonban egy sajtókonferencián hasonló hangnemet ütött meg, amikor ismételten húzta alá az amerikai segítőkészséget, de egyben azt is, hogy végső fokon persze minden magukon az érdekelt országokon múlik. Hills asszony a gazdasági lehetőségek növelése terén külön szólt a legnagyobb kereskedelmi előnyök nyújtásáról, illetve ennek a készségéről, azoknak az országoknak, amelyek ezekkel még nem rendelkeznek. Pár perccel azután, hogy ezt kimondta, az új román kormány máris közölte: kéri, hogy újra részesítsék ezekben az előnyökben, amelyekről - még mielőtt az itteni nagy politikai nyomás hatására megfosztották volna - presztizsmentésnek szánt módon maga Ceausescu mondott le. (folyt.) 1990. január 11., csütörtök
Vissza »

	Kelet-Európa és Amerika viszonya - 1. folyt.
Carla Hills különös nyomatékkal hangsúlyozta, hogy Kelet-Európát nem szabad egységként kezelni, minden egyes ország más, és ennek megfelelően más megközelítést is igényel. Vannak persze közös témák, így például az, hogy Amerika szorgalmazza a befektetéseket minden kelet-európai országba. Egy másik átfogó kérdés a tagság, az általános vámtarifa és kereskedelmi egyezményben, röviden a GAT-ban, a nemzetközi kereskedelmi politika legfőbb fórumában. Csehszlovákia, Magyar- és Lengyelország, meg Románia tagja a GAT-nak, míg a többi ország, és főleg a Szovjetunió, ugyancsak érdekelt a tagság megszerzésében. A Szovjetunió esetében az Egyesült Államok elvi okokból nem ellenezne egy megfigyelői státuszt. A szovjet tagsághoz azonban még kedvező fejlődés esetén is - véleménye szerint - sok időre lenne szükség. Hiszen amíg egy ország nem tesz magáévá piaci orientációjú gazdasági elveket és gyakorlatot, addig a pontosan ezeknek az elveknek és gyakorlatoknak szentelt GAT-nak sem lehet a teljes jogú tagja. +++ 1990. január 11., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »