|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Németh Miklós Moszkvában
"A szovjet vezetés
általában és Gorbacsov különösen áldását adta a Magyarországon
végbe menő változásokra, beleértve a politikai reformokat is. A
lényeget tekintve ilyen értelemben számolt be a Ferihegyi
repülőtéren Németh Miklós kormányfő moszkvai tárgyalásairól... ...kétségtelen, hogy Hruscsov és Brezsnyev, illetve másrészt Gorbacsov
közé nem lehet egyszerűen egyenlőségjelet tenni, de eléggé
nyilvánvaló, hogy a megnyugtató szavak önmagukban édeskeveset
mondanak.
A magyarországi politikai átalakulás folyamata még éppen csak
kezdetét vette, és bizonyosra vehetjük, hogy számos nehéz próba
kíséri majd további kifejlődését. És egyúttal ezek lesznek a
szovjet vezetés, illetve Gorbacsov próbái, amelyeken a mostani
megnyugtatónak szánt állásfoglalás igazi hitelét is le lehet majd
mérni."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar csatlakozás
|
München, 1989. március 4. (SZER, A mai nap) - Ian Romare svéd fődelegátus hazája, valamint Ausztrália, Ausztria, Nyugat- Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Portugália nevében javaslatot terjesztett az ENSZ Genfben tanácskozó emberi jogi bizottsága elé, hogy a tekintélyes testület küldjön bizottságot Romániába, az emberi jogok súlyos megsértéseinek a, kivizsgálására. A hivatalos előterjesztéshez Magyarország is csatlakozott. Ez az első eset, hogy a varsói szerződéshez tartozó egyik kommunista rendszerű ország egy másik kommunista tagállam által elkövetett jogsértés kivizsgálását kéri a 43 tagú ENSZ-bizottságtól. A svéd fődelegátus rámutatott, hogy Romániában folyamatosan és súlyosan megsértik az emberi jogokat és a politikai szabadságjogokat. Különösen szigorú korlátozások sújtják az ott élő nemzeti kisebbségeket, köztük a több mint kétmilliónyi magyart. Elnyomják az ellenzéki megnyilvánulás minden formáját. A politikai elnyomás olyan gazdaságpolitikával párosul, amely a lakosság alapvető élelmiszerekkel való ellátását megakadályozza, az éhezés határán tartja. A hét nyugati ország és Magyarország azt kívánja, hogy különleges vizsgálóbizottság a helyszínen tájékozódjon a tényleges állapotokról, és ne csak a bukaresti kormány közléseire, hanem független emberi jogi csoportoktól nyert értesülésekre és saját tényfeltárására is támaszkodva foglaljon állást. Genfben akkreditált diplomaták úgy látják, hogy a korábbi helyzettől eltérően most igen jó esélyek vannak a benyújtott javaslat elfogadására. A Ceausescu-rezsim sem tétlen. Máris kampányba fogott a fejlődő országok küldöttei körében, hogy elnyerje támogatásukat. A harmadik világhoz tartozó országok többségben vannak az ENSZ emberi jogi bizottságában. Bukarest azzal érvel, hogy az őt ért bírálatok - úgymond - eltorzítják a valóságot. Egy másik határozati javaslat felszólítja a Ceausescu-rezsimet, hogy engedélyezze Dimitru Vazilu román emberi jogi szakértő távozását az országból. Vazilut az ENSZ kérte fel, hogy készítsen jelentést az ifjúság és az emberi jogok helyzetéről Romániában. Az ENSZ alkalmazásában álló Vazilut azonban a román hatóságok házi őrizetben tartják, és nem teszik lehetővé, hogy az ENSZ illetékes képviselőivel kapcsolatot létesíthessen. A bukaresti kormány azt állítja, hogy Vazilu - úgymond - súlyos beteg és ezért idő előtti nyugdíjaztatását kérte. Vazilunak azonban tavaly nyáron sikerült eljuttatni egy levelet az ENSZ központjába. Ebben közli, hogy azért távolították el a román külügyminisztériumban betöltött állásából, mert a hatóságok nyomása ellenére is tovább dolgozott az ENSZ által kért jelentésen. Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár tavaly októberben felszólította Bukarestet, hogy Vazilut, mint az ENSZ megbízottját, a nemzetközi jog érvényes rendelkezései alapján engedjék távozni az országból, illetve tegyék lehetővé;, hogy az ENSZ genfi központja felvegye vele a kapcsolatot. Románia azonban ezt megtagadta azzal az indokkal, hogy az ENSZ alapokmányában a világszervezet alkalmazottainak járó jogosítványok nem illetik meg Vazilut. Ezért kérte most Ausztria, Franciaország, Nyugat-Németország, Írország és Nagy-Britannia, hogy a világszervezet vigye ezt a kérdést a hágai nemzetközi bíróság elé, +++
1989. március 4., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- 368-788 a gyógyszerárakhoz szeretnék hozzászólni. Szerintem helytelen az ármegállapítás, mert akinek szívpanasza van az UPANTIL gyógyszernek olyan magas az ára, hogy az már borzasztó. Akinek infarktusa volt és kapja a RIPANTIL gyógyszert, még az sem olyan magas áron van, mint ez a gyógyszer. -
Bakos László 778-695: Dr. Váradi úr azt mondta a Napzártában, hogy már a gyógyszertárakban már megoldott a sorbanállás. Ezt visszautasítom, mert nézzenek körül a gyógyszertárakban, és meglátják, hogy a gyógyszerészek vagy ennyire tapasztalanok, vagy már egyenesen szabotálnak, olyan lassan dolgoznak.
- 667-o39 Illyés Károly: nem tudom miért csodálkoznak a magas gyógyszerfogyasztáson, akkor amikor élvonalban vagyunk a komoly szívbetegségekben. Hiszen ha valaki nem beteg, biztosan nem szed gyógyszert. Én magam vagy 15 féle gyógyszert kell, hogy szedjek.
- 32o-3o2 Dr. Lakatos Andorné: a Napzártában hallgatom a riportot Dr. Matejke Zsuzsa főgyógyszerésszel. Annyi lenne a megjegyzésem, hogy azoknak, akiknek krónikus betegség miatt kell hosszabb távon szedni valamilyen gyógyszert, miért kell többször elmenni az orvoshoz, hogy felírja a gyógyszert. Legalább ezeknek miért nem adják háromszori ismétléssel a recepteket?"
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Ennek jegyében itt is követeltem a munkásőrség feloszlatását, a fegyveres testületek politikamentességét. A gyűlés igen jó hangulatban ért véget. A besúgó itt is jelen volt, gondosan leadta napi operatív információs jelentését. Most már teljesen feleslegesen, mert az eseményről a napi sajtó is beszámolt. Igaz, hogy a jelentésért nyilván felvette a díjazást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|