Rendszerváltás és az MTI

	A csehszlovákiai magyarokról (1. rész)
1989. február 22. szerda (MTI-Panoráma) - Csehszlovákiában erőfeszítéseket tesznek, hogy az 1969. január elsején életbe lépett alkotmánytörvény szavait a mindennapi élet nyelvére fordítsák le. Az alkotmánytörvény - az alkotmány 1968-ban született kiegészítő része - figyelemre méltó tételekben fogalmazza meg a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (rutén) nemzetiségek jogait, s ezeket a cseh és a szlovák nemzetéivel minden szempontból egyenlőnek mondja ki. A csehszlovákiai magyarok egy csoportja szerint azonban még módosításra szorul. Az alkotmánytörvény biztosítja a nemzetiségeknek, közöttük természetesen a csehszlovákiai magyarságnak a saját nyelven való oktatáshoz és művelődéshez való jogát. Kimondatott, hogy a nemzetiségek lakta területeken a nemzetiségek a hivatalokban saját nyelvüket használhatják. Alakíthatnak kulturális és társadalmi szervezeteket. Lehet - van is - saját lapjuk. A képviselői testületekben és más választott szervezetekben alkotmányos jog szerint számarányuknak megfelelően biztosítanak nekik képviseletet és - ez is olvasható az alkotmánytörvényben - ,,egyetlen állampolgárt sem lehet a politikai, gazdasági és társadalmi életben hátrányosan megkülönböztetni nemzetiségi hovatartozása miatt,,. A szlovákiai magyarlakta területeken mindez nem maradt teljesen holt betű, bár például a magyar nyelvű oktatásban a pedagógushiány miatt még sok lehet majd a gond. A kulturális hagyományokat mindenesetre ápolják, és saját színházuk, kiadójuk működik. 29 magyar nyelvű újság és folyóirat biztosítja a tájékozódást a szlovákiai magyarság számára, amelynek létszámát az 1988-as adatok 580.000-re, az összlakosság 3,8 százalékára teszik. Kulturális szervezetük - a CSEMADOK - nevét Magyarországon is ismerik. A CSEMADOK beépült a politikai pártokat és szervezeteket tömörítő nemzeti frontba. (folyt.) 1989. február 22., szerda 15:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A csehszlovákiai magyarokról (2. rész)
E rendkivül pozitív politikai megközelítést vizsgálták most napjaink tükrében az ebben elsősorban érdekeltek. ,,Az elmúlt hetven év alatt a magyar kisebbséget Csehszlovákiában mindig ideiglenes jelenségként kezelték, nem nyújtottak számára történelmi perspektívát, hanem szünetelen kísérleteket tettek megszüntetésére.,, Ez az állítás egy dokumentumból való, amelyet a közelmúltban Szlovákiából küldtek el az MTI-nek. A megfogalmazott gondolatokat, egy mellékelt lista szerint, 257 ember irta alá, verifikálhatóan - emberek, akik munkásoknak, mezőgazdasági dolgozóknak, pedagógusoknak, mérnököknek, diákoknak mutatkoznak be, s vannak közöttük neves irók, művészek, történészek is. ,,A csehszlovákiai magyarok memoranduma 1988,, címmel ellátott dokumentum szerzői úgy vélik, hogy ,,a csehszlovákiai magyar nemzetiség tagjai csak nemzeti tudatuk és kultúrájuk részleges, illetve teljes feladásával lehetnek teljes értékű polgárai az államnak,,. Megítélésük szerint az elmúlt két évtizedben a magyar kisebbség hivatalos intézményrendszere visszafejlődött, a CSEMADOK-on kivül más lehetősége nincs a társadalmi szervezkedésre; adminisztrativ akadályok korlátozzák a kapcsolattartást az anyaországgal, és a magyar kisebbség lakta területekről elvándorlás figyelhető meg. A sérelmek javarészt bizonyára nem korunkban, hanem egy letűnt korszakban gyökereznek. Az 1960-ban végrehajtott közigazgatási területváltoztatások - megítélésük szerint - a magyar etnikai egység megbontását célozták. A hetvenes évek közepétől Csehszlovákiában többször megkisérelték felszámolni a magyar nyelvű oktatást, ami - folytatják fejtegetéseiket - csupán a magyar nemzetiség ellenállása miatt nem járt sikerrel. Napjaink problémái - a dokumentumok aláírói szerint - magukban foglalják azt, hogy a magyar tannyelvű iskolákban nem oktatják sem a magyar történelmet, sem a magyar művelődéstörténetet; hivatali és gazdasági korlátozások akadályozzák a magyar kisebbség kulturális kapcsolatát anyanemzetével és az egyetemes magyar kultúrával. (folyt.) 1989. február 22., szerda 15:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A csehszlovákiai magyarokról (3. rész)
Fölvetik, hogy nem - vagy csak korlátozottan - lehet használni a történelmi, földrajzi és helységneveket, és magyar írásmód szerint a történelmi család- és személyneveket. Az aláírók 16 pontban tesznek nyomatékos javaslatot a nemzetiségi kisebbségi politika felülvizsgálatára, a többségi nemzetek és a magyar kisebbség viszonyának demokratikus szellemben való átértékelésére, a kisebbség alkotmányos jogainak újrafogalmazására, a demokrácia, a pluralizmus, az önigazgatás és a társadalmi autonómia elvei alapján. Szeretnék, ha szétválasztanák az állampolgári és a kollektív nemzetiségi kisebbségi jogokat. Nyelvtörvényt akarnak, amely szabályozza a nyelvhasználatot, és olyan paragrafusokat is sürgetnek, amelyek lehetővé tennék, hogy a nemzeti kisebbségek saját ügyeikben kizárólag maguk döntsenek, legyen helyi autónomiájuk, saját független jelölteket indíthassanak a helyhatósági, valamint a képviselőválasztásokon. Azt tartanák helyesnek, ha a közigazgatási egységek kijelölésénél figyelembe vennék az etnikai határokat. A memorandumot aláíró szlovákiai magyarok szerint az új alkotmánynak tartalmaznia kell a politikai és polgári jogokról szóló, valamint a hátrányos megkülönböztetés minden formáját tiltó nemzetközi egyezségokmányokat, illetve azok elveit; el kell ismernie a nemzeti kisebbségek jogát a nemzeti integritásra és az egyetemes nemzeti kulturájukhoz való kapcsolatra. Véleményük szerint a nemzeti kisebbség képviselőiknek részt kellene venniük az új alkotmány előkészítésében. Hangsúlyozzák, hogy ,,a magyar nemzetiség problémáinak feltárása, érdekeinek és céljainak világos megfogalmazása elindítója lehet a korrekt, partneri viszony kialakításának, hozzájárulhat az ország demokratikus átalakításához, és ezzel az európai együttműködéshez is.,, Az említett dokumentum , amelyet az aláírók - közlésük szerint - eljuttattak a szövetségi kormánynak és nemzetgyülésnek, mindeddig nem jelent meg a csehszlovákiai sajtóban. De az átalakítás és a meghirdetett reformok jegyében, amelyek Csehszlovákiában is együtt járnak a nagyobb nyiltsággal és a vélemények leplezetlen ütköztetésével, a közelmúltban érdekes véleményt közölt a pozsonyi Új Szó. Grósz Károly csehszlovákiai látogatása előtt alig egy héttel ebben a magyar nyelvű lapban - ,,Kultúra, átalakítás és demokratizálás,, címmel - a szlovákiai magyar irók összefoglalták javaslataikat a magyar nemzetiségi politika, művelődés és oktatás időszerű kérdéseivel kapcsolatban. A javaslatokat megküldték a legfelsőbb csehszlovák párt- és állami vezetésnek. +++ 1989. február 22., szerda 15:42
Vissza »