![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Világhíradó:
Németh Miklós Moszkvában
"A szovjet vezetés
általában és Gorbacsov különösen áldását adta a Magyarországon
végbe menő változásokra, beleértve a politikai reformokat is. A
lényeget tekintve ilyen értelemben számolt be a Ferihegyi
repülőtéren Németh Miklós kormányfő moszkvai tárgyalásairól... ...kétségtelen, hogy Hruscsov és Brezsnyev, illetve másrészt Gorbacsov
közé nem lehet egyszerűen egyenlőségjelet tenni, de eléggé
nyilvánvaló, hogy a megnyugtató szavak önmagukban édeskeveset
mondanak.
A magyarországi politikai átalakulás folyamata még éppen csak
kezdetét vette, és bizonyosra vehetjük, hogy számos nehéz próba
kíséri majd további kifejlődését. És egyúttal ezek lesznek a
szovjet vezetés, illetve Gorbacsov próbái, amelyeken a mostani
megnyugtatónak szánt állásfoglalás igazi hitelét is le lehet majd
mérni."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Antall-Gorbacsov találkozó
|
![](../img/spacer.gif)
--------------------------
München, 1990. november 21. (SZER, Magyar híradó) - Párizsban ma ért véget a 34 állam vezetőinek csúcstalálkozója, ahol a kora délutáni órákban Antall József miniszterelnök találkozott Mihail Gorbacsovval. - Albert Pál jelenti:
- Osztályozás nélkül, de mégis mondhatóan igen jól szerepelt az Antall József vezette magyar küldöttség a 34-ek szerdán délben befejeződött háromnapos csúcstalálkozóján - jól a nyilvánosság előtt a magyar miniszterelnök megjegyzett és a sajtóban is több összefüggésben fel-felemlegetett józan és határozott beszédében. Jól, mert Magyarországot a többiek - a társak is - valahányszor említették, kedvezően minősítették. És jól - feltételezhetően a színfalak mögött és a folyosókon is - ha a delegáció megannyi féllel érdemes megbeszéléseket folytatott. Egyiknek azon nyomban támadt publikus hozama is: az a kedd délután kiadott hármas nyilatkozat, melyben cseh, lengyel és magyar részről - Václav Havel, Tadeusz Mazowiecki és Antall József - a három ország szándékát deklarálja a szoros együttműködésre, európai integrációjuk közös meggyorsítására, a szabad és egyesült Európa felépítésére.
A magyar miniszterelnök szerdán, az utolsó délelőttön sem tétlenkedett: előbb a török államfővel értekezett, majd ebéd után a szovjet nagykövetség párizsi rezidenciáján Mihail Gorbacsovot kereste fel, aki különben eszmecseréjük után már hajtott is hazafelé a repülőtérre.
Mi tagadás, a barométer mintha némi feszültséget jósolt volna erre az Antall József-Gorbacsov találkozásra, hiszen - okkal vagy sem - a közvélemény úgy tartja, napjainkban nem árnyéktalan a szovjet-magyar viszony, és netán azt is lehetett hinni, a magyar miniszterelnöknek a csúcskonferencián elmondott beszéde nemcsak hogy kemény kitételeket tartalmazott a Szovjetunió múltjáról és egy-két borús feltevést annak jövőjéről, de magának a szovjet elnöknek sem hízelgett feltünőbben: beszéde végén - tasp gyanánt - Gorbacsov éppen hogy csak kétszer érintette össze ujjait. (folyt.)
1990. november 21., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Antall-Gorbacsov találkozó - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Ám Párizs mégsem növelte a feszültséget, az atlanti klíma talán inkább enyhítette - így számolt be a találkozóról láthatóan derűsen érkező Antall József állítván, hogy a beszélgetés alatt Gorbacsov is jókedvében volt.
A hangulatjelzésen túl persze a beszámolónak a tartalmi része a fontosabb, mely mintha az elsőnek igazolása is volna. Antall József elmondása szerint tehát 4 főbb kérdésre került sor a szovjet rezidencián.
Az egyik, egy korábban már magyar részről felvetett és most Mihail Gorbacsov által is elfogadott javaslat egy új, kétoldali megállapodást, új szovjet-magyar államszerződést illetően. A két fél úgy gondolja: a szovjet-magyar kapcsolatok eddig sem voltak különösebben rosszak, de most eljött az ideje új alapokra helyezni őket, és ennek feltételeit, módozatait majd az illetékes külügyminiszterek dolgozzák ki.
A másik nagy kérdés a Varsói Szerződés sorsa volt. Papíron kényes kérdés, hiszen ismeretes a magyar kormány fennen hirdetett álláspontja: a varsói paktumra katonai szempontból semmi szükség, sőt a magyarok politikai szempontból sem látják sok értelmét, s elhatározott szándékuk, hogyha a feloszlatásról nem születik addig testületi döntés, Magyarország 1991 végén, legkésőbb 1992 tavaszán kilép a szerződésből.
Olybá tűnik, Mihail Gorbacsovot nem rázta meg különösebben a bejelentés, és ha részletes véleményét későbbi időpontra tartogatja is, annyit már most mondhatott: a varsói paktumot illetően Moszkva az át- és újragondolás állapotában leledzik.
Kissé alkérdés lehetett a harmadik: 1956 méltányos megítélésére nagy szovjet tévedés beismerésére. Mihail Gorbacsov erre azt mondta, a Szovjetunió már két évvel ezelőtt tett kísérletet eme tragikus történelmi esemény újraértékelésére, melyet lehet még tovább fogalmazni. A szótérthetőségének nyilván módozata volt, hogy mindkét fél inkább történelmi, mint politikai tényként igyekszik ma 1956-ot megítélni. Ezért is lehetett Antall József bölcs, pietásos gesztusa, hogy a Magyarországon elesett szovjet katonákat is hősi halottaknak tekinti. (folyt.)
1990. november 21., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Antall-Gorbacsov találkozó - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A negyedik téma gazdasági természetű volt és főként az energiellátás körül forgott. Mihail Gorbacsov megjegyezte: a szovjet olajszállításban mutatkozó nehézségek mögött nincs politikai, retorziós, vagy zsaroló szándék, mindez kizárólag a Szovjetunió saját gazdasági nehézségeivel magyarázható.
Négy pont, négy kérdéscsoport - Antall Józsefet hallva hinni lehet: kölcsönös megértésben folyt a beszélgetés, abban a szellemben, amit keddi sajtókonferenciáján fogalmazott meg a magyar miniszterelnök. Vagyis igényünk, hogy a Szovjetunióval is kapcsolataink jók és korrektek legyenek. És ha most, ebben így volt, igaz lehet Antallnak egy másik keddi formulája, mely ezt a párizsi csúcsot a bizalomépítés konferenciájának nevezte. +++
1990. november 21., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok
"- 368-788 a gyógyszerárakhoz szeretnék hozzászólni. Szerintem helytelen az ármegállapítás, mert akinek szívpanasza van az UPANTIL gyógyszernek olyan magas az ára, hogy az már borzasztó. Akinek infarktusa volt és kapja a RIPANTIL gyógyszert, még az sem olyan magas áron van, mint ez a gyógyszer. -
Bakos László 778-695: Dr. Váradi úr azt mondta a Napzártában, hogy már a gyógyszertárakban már megoldott a sorbanállás. Ezt visszautasítom, mert nézzenek körül a gyógyszertárakban, és meglátják, hogy a gyógyszerészek vagy ennyire tapasztalanok, vagy már egyenesen szabotálnak, olyan lassan dolgoznak.
- 667-o39 Illyés Károly: nem tudom miért csodálkoznak a magas gyógyszerfogyasztáson, akkor amikor élvonalban vagyunk a komoly szívbetegségekben. Hiszen ha valaki nem beteg, biztosan nem szed gyógyszert. Én magam vagy 15 féle gyógyszert kell, hogy szedjek.
- 32o-3o2 Dr. Lakatos Andorné: a Napzártában hallgatom a riportot Dr. Matejke Zsuzsa főgyógyszerésszel. Annyi lenne a megjegyzésem, hogy azoknak, akiknek krónikus betegség miatt kell hosszabb távon szedni valamilyen gyógyszert, miért kell többször elmenni az orvoshoz, hogy felírja a gyógyszert. Legalább ezeknek miért nem adják háromszori ismétléssel a recepteket?"
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Ennek jegyében itt is követeltem a munkásőrség feloszlatását, a fegyveres testületek politikamentességét. A gyűlés igen jó hangulatban ért véget. A besúgó itt is jelen volt, gondosan leadta napi operatív információs jelentését. Most már teljesen feleslegesen, mert az eseményről a napi sajtó is beszámolt. Igaz, hogy a jelentésért nyilván felvette a díjazást."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|