|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Németh Miklós Moszkvában
"A szovjet vezetés
általában és Gorbacsov különösen áldását adta a Magyarországon
végbe menő változásokra, beleértve a politikai reformokat is. A
lényeget tekintve ilyen értelemben számolt be a Ferihegyi
repülőtéren Németh Miklós kormányfő moszkvai tárgyalásairól... ...kétségtelen, hogy Hruscsov és Brezsnyev, illetve másrészt Gorbacsov
közé nem lehet egyszerűen egyenlőségjelet tenni, de eléggé
nyilvánvaló, hogy a megnyugtató szavak önmagukban édeskeveset
mondanak.
A magyarországi politikai átalakulás folyamata még éppen csak
kezdetét vette, és bizonyosra vehetjük, hogy számos nehéz próba
kíséri majd további kifejlődését. És egyúttal ezek lesznek a
szovjet vezetés, illetve Gorbacsov próbái, amelyeken a mostani
megnyugtatónak szánt állásfoglalás igazi hitelét is le lehet majd
mérni."
|
|
|
|
|
|
|
Pártkongresszus - Schöpflin
|
--------------------------- München, 1989. október 5. (SZER, Szerkesztők fóruma) - Schöpflin György professzor, a londoni Scool of Economics tanára már több ízben szerepelt beszélgetéseinken a Szerkesztők fórumán. Ezúttal is ő stúdiónk vendége. Több napot töltött Magyarországon és az időzítés - azt hiszem - most nem mindennapi, közvetlenül a nevezetes MSZMP-kongresszus előtt töltött egy rövidebb időt Magyarszágon. A magyarországi helyzetről beszélgetünk, de természetesen különös tekintettel erre a kongresszusra. Úgyhogy induljunk ki ebből Amikor latolgatjuk, hogy mi is várható, talán úgy tenném fel a kérdést, hogy nagyjából kétféle forgatókönyvet képzelek el, de lehet, hogy tévedek. Javíts ki, hogyha rosszul mondom Az egyik forgatókönyv az, hogy érvényesül egy amolyan apparátusi szemlélet, egy apparátusi kongresszus az egység jegyében. Tehát e forgatókönyv szerint is bizonyos változásokat eszközölnek, a reformok mellett leteszik a garast, a pluralizmus mellett leteszik a garast, hangsúlyozzák a változásokat, mégis mindezt alárendelik annak, hogy valamiféle egységet föl tudjanak mutatni és meg is tudják őrizni, ha mást nem, a látszategységet. Ebbe beletartozhat egy elhatárolódás bizonyos ultrasztálinista elemektől, sőt esetleg bizonyos ultrareformer elemektől is - de ez lenne a meghatározó. A másik lehetséges forgatókönyv pedig valóban egy gyökeres, egy viszonylag gyökeres szakítás a múlttal, egy új pártnak a lanszírozása. Beindítása egy pártnak, amely az eddigi MSZMP-től valóban radikálisan különbözik, azon az áron is, hogy ez egy jóval kisebb párt lesz méreteiben, mint az eddigi volt. Melyik lehetőség a valószínűbb a kettő közül, vagy van-e harmadik is? (folyt.)
1989. október 5., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártkongresszus - Schöpflin - 1.folyt.
|
- Hát jobbára egyetértek elemzéseddel, hogy tényleg van az egységes lehetőség, és ugyanakkor létezik az általad felvázolt második lehetőség, ami - azt hiszem - egy pártszakadás következménye lenne. Hogyha már abból indulunk ki, hogy van egy kisebb reformszárny, akkor szerintem feltételezi önmagáról, hogy olyan nagyon nem reformszárny, vagyis hogy az egész MSZMP nincs elkötelezve a reform mellett. Ahogy én látom, ebben a percben és itt, most azt is szeretném leszögezni, hogy ez majdnem napról-napra, ha lehet, óráról-órára változik, de mindenképpen alapjában azzal a benyomással jöttem el Budapestről, hogy a reformerek nem érték el azt az erőt a párton belül - már mint ami a küldöttek számát és hangulatait illeti -, hogy képesek lennének átvenni a pártot belülről. Tehát az új párt nem lesz egy, a reformszárny által uralt párt, hanem minden valószínűség szerint megmarad egy egységes kommunista párt formájában, jóllehet, azért egyes változásokat is fog eszközölni. Most a kérdés is az, amelyre szerintem még nem tudunk választ adni és lehet, hogy vasárnap este felé derül ki csak az egész, hogy megmarad-e a pártegység, mert az a forgatókönyv is lehetséges, hogy tényleg kettészakad a párt és a reformerek, a pártreformerek elmennek és alapítanak egy Magyar Szocialista Pártot, vagy valami ehhez hasonlót, de mondjuk a reformereknek egy kisebbsége megy el. Tehát sok lehetőség létezik ebből a szempontból, és azt hiszem, hogy ez csak a kongresszuson fog eldőlni. Hangulat kérdése, hogy az ingadozók melyik irányba orientálódnak. Ilyesfajta tényleg teljesen kontingens-tényezők fogják befolyásolni a magyar kommunista párt jövőjét. Nekem az volt a benyomásom, mikor Pesten voltam, hogy a pártreformerek inkább megmaradnak a párton belül és megpróbálják később újból mégegyszer átalakítani a pártot egy demokratikus irányba, és attól tartok - tulajdonképpen nem úgy lehet mondani, hogy tartok ettől - de az a benyomásom, hogy ez a legvalószínűbb. Voltaképpen a kommunista hagyományban van egy nagyon erős integráló erő, és nem nagyon szeretnek leválni a kommunisták a kommunista pártból. Kiközösítések természetesen megtörténnek, mert önként kiválni egy kommunista pártból, erre van precedens. (folyt.)
1989. október 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Pártkongresszus - Schöpflin - 2. folyt.
|
- Úgy látom, hogy annak ellenére, hogy komoly politikai ellentétek vannak az apparátus-frakció és a reform-frakció között, mégis egyiknek, vagy a másiknak óriási nehézséget okozna most otthagyni ezt a pártot. Arról nem is szólva, hogy a kisebbség nemcsak számbeli kisebbség lenne, de mindenféle hátrányokat is szenved azzal, hogy ő vált ki, és akkor nem kapja meg a párttól, a maradék párttól, a pénzeket, az épületeket, a tulajdonokat, s még a nevet sem, amire egyébként amúgy sincs szüksége. - Persze, mint utaltál rá, egyáltalán nem mindegy, hogy tételezzük föl, hogy ez a verzió a valószínűbb. Tehát valamiféle egység vagy látszategység fönnmarad, hogy ebben az esetben is lesznek kompromisszumok, mégha gyenge kompromisszumok is az elmozdulás irányában, hogy hol történnek ezek a kompromisszumok? Tehát végeredményben a változás, ha fél- vagy negyedfordulatot hoz is, végeredményben milyen mértékű lesz és milyen irányú lesz? - Ezt is rettenetesen nehéz megítélni, mert hogyha az apparátus-párt kerül ki győzelmesen ebből a harcból, akkor lehetséges, hogy elég kemény kompromisszumokat kötnek a reformerekkel, hogy például esetleg a reformköröket föl kell számolni, vissza kell állítani a klasszikus lenini demokratikus centralizmust, pártfegyelmet, stb. Ezt egyébként én nem tartom túlságosan valószínűnek. Bevallom, én úgy látom, hogy az a fajta régi, megszokott kommunista párt, amelyet már régóta ismerünk, annak most ebben a percben vége van Magyarországon. Ideológiai szinten teljesen vége van, szervezeti szinten talán kevésbé, de akkor is sokkal nehezebb összehozni ezt a központilag egységesített pártot ma már, mivel tulajdonképpen már több mint 10 éve, 10-15 éve, hogy a lenini pártfegyelem már kezdett széthullani Magyarországon. (folyt.)
1989. október 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Pártkongresszus - Schöpflin - 3. folyt.
|
- Na most, nem-e áll fenn a lehetősége annak, hogy itt egy csapdába került az MSZMP? Most arra gondolok, hogy a reformerek, a reformkörök - amelyek a magyarországi sajtóban, rádióban, tévében nagy publicitást kaptak az utóbbi hónapokban, ezek bedobták a köztudatba, hogy itt egy gyökeres megújulásra van szükség. Ezt fémjelezték azokkal az ígéretekkel, hogy teljesen új neve lesz a pártnak, hogy adoptáljuk a szociáldemokrácia értékeit, s tulajdonképpen a nyugati szocialista pártokhoz hasonló párt leszünk - valahogy ez van a köztudatban. A valóságban persze ezen a kongresszuson lesz egy apparátusi többség - hogy így mondjam - a reformerekkel szemben. Nem egy sztálinista többség, amely természetesen nem ugyanaz, de van egy várakozás, hogy ez be fog következni, ez a gyökeres változás, és ha ez elmarad, akkor ez végzetes következményekkel járhat a pártra nézve, tekintve, hogy közeledik a választás? - Hát ha nem is végzetes következménye, de mindenképpen az ő szempontjukból végzetes. - Hát az ő szempontjukból szerintem a helyzet már amúgyis eléggé tarthatatlan. Tehát egyeduralomra ez a párt már nem nagyon törekedhet, és azt hiszem, ezt nagyobbára be is látják még az apparátus-frakcióban is. De mindenképpen, ha bekövetkezik ez a fordulat, akkor tényleg ezzel teljesen egyetértek, hogy a köztudatban van egy várakozás a párttal szemben, hogy a megújulás útjára térnek, azonban ebben van egy kis kettőség is. Amennyiben elvárják a párttól, hogy most itt egy hófehér párt lesz belőlük, egy tiszta demokratikus szocialista párt, de ugyanakkor nagyon sokan még egy ilyen pártra sem fognak szavazni. Azt mondják, hogy nekünk elegünk van az egész szocializmusból, ez mind egy utolsó banda, stb., stb. (folyt.)
1989. október 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Pártkongresszus - Schöpflin - 4. folyt.
|
A közvéleménykutatások eddig azt mutatják, hogy a kommunista párt, vagy legyen az bármi, a szavazóknak körülbelül egynegyedére számíthat. Na most, hogyha beáll ez a szakadás, akkor lehetséges, hogy jóval kevesebbre számíthatnak, de a pártreformerek sem számíthatnak olyan nagyon sokra, mert időközben a politikai eltolódás már oda vezet, hogy a többi pártok, elsősorban a Fórum, az MDF egyre nagyobb erőkre számíthat. - De van szerintem még egy lehetőség, illetve egy következménye annak, hogy ha az egység-szempont kerekedik felül, hogy a reformerek a párton belül azok csalódottak lesznek ezzel a kimenetellel, elégedetlenek, és tulajdonképpen folytatják ott, ahol a kongresszus előtt művelték a dolgot, de most már egy választási célegyenesben folytatják ezt. - De hogyha ilyen körülmények között folytatják, akkor tulajdonképpen megbénítják a pártot, mert azért a különbség a két szárny között eléggé alakos, és akkor egymás után következnek valószínűleg a politikai esetek, ahol a párt nem tud döntést hozni, vagy csak nagyon nehezen, egy ilyen lagymatag, rossz kompromisszumos döntést tud hozni, és akkor egyre inkább elodázzák dolgot, aminek aztán az lesz a következménye - szerintem ez már nagyrészben bekövetkezett -, hogy a kormány sokkal függetlenebb a párttól. Ez már nem egy klasszikus kommunista rendszer - nem győzőm ezt hangoztatni. - Érdekes amit mondasz, mert, hogy Németh Miklós ezt hangsúlyozza, mint a vezetőség tagja, illetve a négytagú legfelsőbb vezetőség tagja. Azt értem, hogy neki megvan a nyomós oka, hogy ezt mondja, de megmondom őszintén, nehezen látom be, hogy hol, miben mutatkozhat meg a kormány függetlensége a párttól, amikor végeredményben mégis a pártvezetőség egyik prominens tagja vezeti a kormányt és a miniszterek is mind, kivétel nélkül - azt hiszem - párttagok. Hol mutatkozik meg az önállóság? (folyt.)
1989. október 5., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártkongresszus - Schöpflin - 5. folyt.
|
- Hát ebben én nem vagyok bennfentes, tehát csak feltételezésekből indulok ki, de azt már feltételezem, hogy elég sok döntést már esetleg a párt közvetlen beavatkozása nélkül hozzák, hogy mindenképpen előkészítik az aktákat, és akkor meghozzák a döntést a minisztériumokon belül, és aztán mondják a kommunista pártnak, hogy uraim ezt és ezt... - Ennek a kormánynak az már nem is lehet érdeke, hogy fönnmaradjon tartósan, mert tudja, hogy nem maradhat fönn tartósan, mert egyre inkább egy ügyeket vívő kormánnyá válik, ahogy a választások következnek. - De ennek ellenére, azért még egy egész sorozat kezdeményezést is hozott, például az oktatásban az orosz nyelv kötelező tanításának eltörlését, ami egy szimbolikusan, és nemcsak szimbolikusan szerintem nagyon fontos döntés. - Mi a véleményed a parlamenti ülésszakról? Engem megragadott egy negatívum minden pozítiv benyomás mellett: amiről tanúskodott ez a parlamenti ülésszak, az az, hogy a sokat emlegetett sarkalatos törvényeket, azoknak a legnagyobb részét, illetve a magvát, a legfontosabbakat, amelyeket kihoztak a háromoldalú kerekasztal-tárgyalásokon, ezeknek a törvényeknek a vitáját, jóváhagyását végeredményben elnapolta az Országgyűlés az október 17-ikén kezdődő ülésszakra. Tehát arra az időre, amikor már ismeretes lesz a pártkongresszus kimenetele, bármi legyen is az. Nem egy kivárási taktikáról tanúskodik ez, illetve az önállóság, a kezdeményezés hiányáról, hogy óvatos duhajok a párttag képviselők, és meg akarják várni, hogy mi lesz a kongresszuson? - Ezzel én egyetértek, de hát nem szabad elfelejteni, hogy ez az Országgyűlés ez egy nagyon régi Országgyűlés, ezt 1985-ben választották. 1985-ben egész más körülmények voltak Magyarországon, de természetes, hogy ez nem egy igazi képviselőház. Ezek a pártot képviselik, vagy képviselték. Na most, közülük egyesek, már egyre többen, most már négy teljesen függetlenül választott képviselő létezik. (folyt.)
1989. október 5., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártkongresszus - Schöpflin - 6. folyt.
|
- Igen, négy, akiket újonnan választottak. Pótválasztásról jöttek be, mint ellenzékiek, de már heten vannak. Van egy csoport és három másik is csatlakozott hozzájuk. Király Zoltán is köztük van. - Igen, de hát a nagyobbik része természetesen mégis úgy érzi, hogy nincs saját legitimitása, nem a választók választották meg, hanem a párt jóváhagyása folytán kerültek ebbe az Országgyűlésbe. Tehát azt hiszem, hogy ebből a szempontból ez nem egy független parlament, hanem valamennyire a pártnak a függvénye. Az ember megérti, hogy ki akarják várni, hogy mi történik e hét végén. - Most rátérve egy másik ügyre, amely nem annyira sürgős, mint a pártkongresszus ügye, de időszerű lesz hamarosan: az elnök, a köztársasági elnök személye és megválasztásának módja. A kerekasztal-megállapodás szerint még ebben az évben sor kell, hogy kerüljön erre. A dátum annyira nem is fontos már, hiszen nincs olyan sok idő hátra az év végéig. Mindeddig sokan elkönyvelték, hogy Pozsgay a nagy esélyes, a párt már sietve jelölte őt, az MSZMP már nem is tudom mikor, és most van egy olyan érzésem, mint hogyha lenne egy ilyen, Állítsátok meg Pozsgayt - akció. Egyrészt a párton belül is, azok szemében, akik Pozsgayt úgy tekintik, hogy túlságosan messzire ment, vagy egyenesen likvidátornak tartják. Az ellenzék pedig mintha kezdené felfedezni. Végeredményben Pozsgay mégiscsak egy kommunista, hát miért támogassunk egy kommunista elnökjelöltet. (folyt.)
1989. október 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Pártkongresszus - Schöpflin - 7. folyt.
|
- Ami az ellenzéket illeti, hát az ellenzék természetesen nem egységes. Az ellenzéknek egy része, elsősorban a szabaddemokraták és a Fidesz, azt hiszem, tényleg nagy gyanúval kezelik Pozsgayt, és közülük egész biztosan vannak, akik lehet, hogy többségben vannak, akik felettébb szeretnék megakadályozni azt, hogy Pozsgay legyen a köztársasági elnök. Voltaképpen ennek egy részét már lényegileg el is érték azzal, hogy a köztársasági elnök szerepe nagyon leredukálódott. Ha az ember összehasonlítja azokat a tervezeteket, amelyeket mondjuk, az év elején bocsátottak ki, és ami lesz az egészből. Tehát, amikor ez az egész dolog fölmerült az év elején, akkor ilyen francia vagy finn modellekben gondolkodtak, ahol az elnök szerepe tulajdonképpen teljesen független. Hát ez már nem egy finn modell, hanem épp ellenkezőleg, de inkább egy nyugatnémet, vagy osztrák - majdnem egy díszelnökről van szó -, nem tudom, melyik országhoz áll legközelebb. - Közelebb lesz a díszelnök funkciójához, mint mondjuk Mitterrand francia elnök funkciójához? - Abszolúte közelebb, sokkal közelebb. Tehát, hogyha tegyük föl, hogy Pozsgay lesz a köztársasági elnök, akkor az ő politikai szerepe nem lesz olyan nagyon fontos. Tehát azt hiszem, igazad van, hogy tényleg van egy ilyen áramlat, inkább mint mozgalom, hogy meg kell állítani Pozsgayt, de ugyanakkor ennek van egy ellenáramlata is. Olyanok, akik azt mondják, hogy nem, csak hagyják Pozsgayt, mert tulajdonképpen ott ártalmatlan. - Ott egy bizonyos fokig ki lesz kapcsolva - ha mondjuk, nyersen fogalmazzuk a dolgot. - Ki lesz kapcsolva, igen. - Ebben a vonatkozásban érdekes volt Szűrös Mátyásnak egy nyilatkozata, aki a finn vendégnek, Kalevi Sorsanak jelentette ki azt, hogy talán korai volt ez a döntés, elsietett volt ez a döntés, hogy az MSZMP Pozsgayt jelölte. Jobb lett volna kivárni egy kicsit később, hogy mások is letegyék a garast, és megnézni, hogy miféle mezőny alakul itt ki, és akkor dönteni erről. (folyt.)
1989. október 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Pártkongresszus - Schöpflin - 8. folyt.
|
- Hát az ember mindenféle feltételezésekbe bocsátkozhat ilyen körülmények között. Esetleg ő talán azt reméli, hogy őt jelöli a kommunista párt. Tényleg nem tudhatunk nagyon sokat. - Az eddigi pótválasztások során az derült ki, hogy az ellenzék oldalán a legfontosabb erő a Magyar Demokrata Fórum. Ez a csoport tarthat igényt a legnagyobb támogatásra, amikor ilyen megméretésre sor kerül, és jelenleg az MDF favorit arra, hogy mindenesetre a legerősebb ellenzéki csoport lesz a választásokon. És az is könnyen meglehet, hogy a legerősebb párt lesz, amely a választásokból kikerül. Mi az oka ennek, hogy éppen az MDF, a Magyar Demokrata Fórum élvezi ezt a pillanatnyi helyzetet? - Ez egy elég nehéz kérdés, és több tényezővel lehet magyarázni. Szerintem egyik se... - Az a körülmény, hogy ők alakultak meg legelőször? Tehát van egy báziselőnyük? - De ezt én nem tartom annyira fontosnak. Ez fontos dolog, de nem a legfontosabb. Tulajdonképpen, ha ebből indulunk ki, akkor a szabaddemokraták mondhatják, hogy igaz, hogy szervezetileg csak novemberben alakult meg a Szabad Demokraták Szövetsége, de mégis, mint demokratikus ellenzék, már több mint tíz éve művelik, tehát nekik van elsőbbségük. Itt inkább azt hiszem, arról van szó, hogy az MDF-nek nincs egy olyan pontosan leírt, körvonalazott politikája, programja vagy stratégiája, hanem valamennyire érzelmi alapokra apellálva - többek között a magyar nemzet szuverenitására, - olyan hangot üt meg, ami tényleg nagyon népszerű, s tán nem annyira Budapesten, mint inkább vidéken, de azért Budapesten is, és nagyon sokan azt érzik: igen, ez a mi pártunk, ezzel tudunk azonosulni. A szabaddemokraták azonban - és tulajdonképpen ez az ellentét - kiadtak egy elég precízen kidolgozott programot. Itt az ember pontosan tudja, hogy, hogyan áll a szabaddemokratákkal, amíg a Fórumnál ez egyáltalán nem ennyire világos. (folyt.)
1989. október 5., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártkongresszus - Schöpflin - 9. folyt.
|
- Magyarországon egy politológus - már nem tudom ki volt - úgy is fogalmazta meg, hogy az MDF egy puha párt. Puha olyan értelemben, hogy tágítható, sok minden belefér, illetve sok mindenki belefér. - Nagyon sok mindenki belefér. Tényleg ez egy nagyon találó kifejezés, hogy puha, és úgy ki lehet nyújtani különféle irányokba. Én valahogy úgy látom az MDF-et, hogy ez lesz a magva egyfajta nemzeti középnek, tehát ez a középbaltól a középjobbig, esetleg még annak jobb felé is elmegy. Nem egy klasszikus értelemben vett kimondottan ideológiai párt, hanem inkább egy ilyen gyűjtőpárt. - Ami választási értelemben egyáltalán nem baj, illetve lehet az MDF-ből valaha egy klasszikus értelemben vett néppárt? A közép pártja, amely éppen azért néppárt és középpárti, mert annyi minden belefér. - Szerintem csak úgy lehet belőle néppárt, hogyha kereszténydemokrata párt lesz. Szerintem az MDF-ből nem lesz kereszténydemokrata párt, hanem megpróbál megmaradni egyfajta középpártnak, amibe nagyon sok minden belefér. Többek között, azt hiszem, ami az MDF-et illeti, teljesen elfogadja a demokráciát, az Európa felé való nyitást, a piacgazdaságot is, de ugyanakkor itt már bonyolultabb a helyzet, esetleg ködösebb a helyzet, azért mégis egy elég magas beavatkozási szintet lát előre, hogy hogyan és miképpen, azt nem lehet megmondani. Mondjuk ez a jellemző, az MDF puhaságára, hogy nagyon sok mindenben a politikája nem világos, hanem puha. Ezzel persze nagyon sok mindenkit lehet tömöríteni egy ilyen fajta pártszerűségbe. Ennek persze vannak hagyományai Magyarországon. Még egy fontos dolgot, amit érdemes kihangsúlyozni: egy alapon mindegyik párt egy koalíció, hacsak az a párt, amiről most szó van, nem akar egy abszolút ideológiai tisztaságot elérni, akkor minden pártban, a párton belül is vannak kompromisszumok. Ez önmagában nem egy negatívum. (folyt.)
1989. október 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Pártkongresszus - Schöpflin - 10. folyt.
|
- Az MDF-en kívül a többi ellenzéki pártnak a skáláját szemlélve szeretném, ha kiragadnál egynéhányat abból a szempontból, hogy az elkövetkező hónapokban milyen esélyeket adsz nekik, vagy milyen lehetőségeket. Főleg azokra gondolok, amelyekben látsz fantáziát, kifutási lehetőségeket, amelyek a választási kampány során előretörnek, és nagyobb jelentőségre tesznek szert, mint amit most feltételezünk róluk. - Most körülbelül így látom a pártok alapállását. Az MDF-el már foglalkoztunk. Szerintem ez lesz a mostani körülményekből kiindulva a legnagyobb párt, a legerősebb párt, ha szövetkezik a többi középpárttal, és szerintem ez létre fog jönni. Esetleg fúzionálnak is egyesekkel, de mindenképpen ez lesz... - Gondolod, hogy létrejönnek fúziók még a választási kampány megindulásakor, vagy közvetlenül az előtt? - Egyáltalán nem zárom ki annak a lehetőségét például, hogy ez a nemzeti közép úgy jön létre, hogy itt részben fuzionál, részben választási koalíciót alakítanak ki. - Ilyen választási fúziót, akcióegységet, közös lista és így tovább... - Igen, pontosan. Ugyanakkor nagyon valószínűnek tartom a szabaddemokraták vagy koalicióját, vagy fuzionálását a Fidesz-szel. Voltaképpen nagy különbség a kettő között nincsen. - És a Fidesz-nek egy problémája, hogy tulajdonképpen a lényegénél fogva az ifjúsághoz szól, az ifjúság pártja, mozgalma. Végeredményben miért korlátozódjék a hatása csak az ifjuságra? Egy ilyen fúzió esetén ez a probléma megoldódik. - Eredetileg a Fidesz tulajdonképpen érdekvédelmi szervnek indult, de később inkább egy politikai pártba torkollott át. Ami pedig a többi politikai erőket illeti, hát a kommunistákról már beszéltünk. (folyt.)
1989. október 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Pártkongresszus - Schöpflin - 11. folyt.
|
Itt van a szociáldemokraták problémája. A szociáldemokraták tulajdonképpen nagyon nagy eséllyel indulhattak volna az év elején, de valahogy ez nem jött be. Én úgy látom, és természetesen nem mondok semmi eredetit, hogy a régi szociáldemokrata vezetőség képtelen volt megragadni az alkalmat és modernizálni önmagát és valahogy ottragadtak 1948-ban. Ez ma már nem nagyon vonzza az embereket. Ennek ellenére a szondák változatlanul 5 és 10 százalék közötti támogatást mutatnak a szocdemeknek. Ez egyébként kár, mert azért ez egy nagymúltú párt Magyarországon. Óriási volt a presztizse a munkásosztályon belül, és tulajdonképpen szomorú, hogy ennyire nem tudtak élni a lehetőségekkel. - Tulajdonképpen egy kis szociáldemokrata párt az kicsit önmagában is ellentmondás. Ha körülnézünk Nyugaton, ahol van szociáldemokrata párt, ott az egy erős, nagy párt. - Nagyon kevés a kiksebbségben, mármint a baloldalon kisebbségben élő szocdem párt. Van erre is precedens? - Olaszországban van egy kis szociáldemokrata párt valóban, de ott van egy nagy szocialista párt is. - Arról nem is szólva, hogy az Olasz Szociáldemokrata Párt az tulajdonképpen egy jobboldali párt. Ami a többieket illeti,... - ...a kereszténydemokrata néppárt például, már a Baronkovics pártnak a jogutódja, ha úgy tetszik. - Ezt én a nemzeti középbe sorolom, és valószínűleg belekerül ebbe a koalícióba az MDF-el együtt. Ami a parányi pártokat illeti - és mint köztudomású, ebből 15 ezer van -, ezek nem fognak nagyon fontos szerepet játszani, mert a választási törvény tulajdonképpen kizárja a... - ...a 4 százalék alatti részarányt szerző pártokat. - Egyrészt, és másrészt ha egy párt nem indul a választókerületek 25 százalékában, akkor nem is vehet részt a listákban. Tehát ez a kis pártokat már eleve kizárja. Már nem tudnak indulni ilyen magas számarányban. - Schöpflin György, köszönöm a beszélgetést, remélem a választási kampány során még visszatérünk ezekre a témákra. +++
1989. október 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- 368-788 a gyógyszerárakhoz szeretnék hozzászólni. Szerintem helytelen az ármegállapítás, mert akinek szívpanasza van az UPANTIL gyógyszernek olyan magas az ára, hogy az már borzasztó. Akinek infarktusa volt és kapja a RIPANTIL gyógyszert, még az sem olyan magas áron van, mint ez a gyógyszer. -
Bakos László 778-695: Dr. Váradi úr azt mondta a Napzártában, hogy már a gyógyszertárakban már megoldott a sorbanállás. Ezt visszautasítom, mert nézzenek körül a gyógyszertárakban, és meglátják, hogy a gyógyszerészek vagy ennyire tapasztalanok, vagy már egyenesen szabotálnak, olyan lassan dolgoznak.
- 667-o39 Illyés Károly: nem tudom miért csodálkoznak a magas gyógyszerfogyasztáson, akkor amikor élvonalban vagyunk a komoly szívbetegségekben. Hiszen ha valaki nem beteg, biztosan nem szed gyógyszert. Én magam vagy 15 féle gyógyszert kell, hogy szedjek.
- 32o-3o2 Dr. Lakatos Andorné: a Napzártában hallgatom a riportot Dr. Matejke Zsuzsa főgyógyszerésszel. Annyi lenne a megjegyzésem, hogy azoknak, akiknek krónikus betegség miatt kell hosszabb távon szedni valamilyen gyógyszert, miért kell többször elmenni az orvoshoz, hogy felírja a gyógyszert. Legalább ezeknek miért nem adják háromszori ismétléssel a recepteket?"
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Ennek jegyében itt is követeltem a munkásőrség feloszlatását, a fegyveres testületek politikamentességét. A gyűlés igen jó hangulatban ért véget. A besúgó itt is jelen volt, gondosan leadta napi operatív információs jelentését. Most már teljesen feleslegesen, mert az eseményről a napi sajtó is beszámolt. Igaz, hogy a jelentésért nyilván felvette a díjazást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|