Rendszerváltás és az MTI

	Magyar csatlakozás
(Kézdi Pál München, 1989. február 24. (SZER, Világhíradó) - Kínát és Jugoszláviát követően, Magyarország a harmadik kommunista rendszerű ország amely csatlakozott a menekültek befogadására vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez. Az emberi jogok 1948. évi egyetemes deklarációja, az 1966. évi egyességokmány és ez az 1951. évi genfi konvenció tartalmazza a menekültekre vonatkozó legfontosabb szabályokat. Az utóbbit 1967-ben jegyzőkönyvvel egészítették ki, és ez lehetővé teszi az újabb keletű menekült problémákkal való foglakozást is. Az egyezménynek és a jegyzőkönyvnek a rendelkezései megkönnyítik a menekültek helyzetének a rendezését. Egyrészt segítik befogadásukat, másrészt egy arra alkalmas új ország társadalmába való beilleszkedésüket. Az említett okmányok lehetővé teszik az ENSZ menekültügyi főbiztosának az ellenőrző tevékenységét, továbbá rendelkezéseket tartalmaznak a menekülteket befogadó országok jelentési kötelezettségéről. Magyarországot felkészületlenül érte az Erdélyből érkező nagyszámú menekült befogadása. Hogy nagyobb nemzetközi támogatást kaphasson, vállalnia kellett a többi menekülteket befogadó európai ország gyakorlatát. A genfi egyezményhez csatlakozás megnyugtatóan rendezi a romániai menekültek helyzetét, jogait többé nem a helyi határőr és rendőri szervek - gyakran önkényes - döntésétől függenek. A magyar hatóságok ezután személyi okmányokat és menekült útleveleket állíthatnak ki az Erdélyből érkezőknek. A magyar kormány segítséget kérhet a nemzetközi szervezetektől, mindenekelőtt az ENSZ menekültügyi főbiztosságától. Az is fontos, hogy a magyar állami és társadalmi szerveztek könnyebben tájékoztathatják a nemzetközi közvéleményt a romániai jogsértésekről és az ezzel összefüggő menekültügyi problémákról. Azt is csak üdvözölhetjük, hogy megszűnik a menekülők közti hátrányos megkülönböztetés és mindenkit be kell ezután fogadni aki megfelel a genfi egyezmény feltételeinek. Intézményessé válik a menedékért folyamodók letelepítése, és most már nemcsak az emberiesség, de nemzetközi jogi kötelezettség is előírja a menekültek iskoláztatását, szociális ellátását és a munkavállalás biztosítását. A csatlakozásból járó kötelezettségek átültetése a gyakorlatba felkészülést igényel, és továbbra is szükség van az egész társadalom mozgósítására, a hatósági szervek tevékenységgének a társadalmi ellenőrzésére. Ezért a menekültek ügyeinek az intézését az eddiginél nyíltabbá kell tenni, hogy érvényesülhessen a nyilvánosság nyomása. A magyar glasznoszty mécsese ugyanis igen szeszélyesen pislákol időnként. +++ 1989. február 24., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »