|
|
|
|
Emberi jogok - genfi ülésszak - befejezés (2. rész)
|
Az üléssszak munkáját nagymértékben segítette, hogy a tanácskozáson a kormányokhoz nem tartozó társadalmi alapon működő különféle szervezetek minden eddiginél bőségesebben szolgáltattak információkat az emberi jogokon világszerte eső sérelmekről. A bizottság tevékenysége iránti hivatalos nemzetközi figyelem növekedésének jeléül a kormányok is a korábbihoz képest sokkal több magas rangú képviselőjüket küldték el ,,vendégszónokokként,, a genfi ülésszakra. Felszólalt például Michel Rocard francia miniszterelnök, Magyarország képviseletében Horn Gyula külügyi államtitkár, és kifejtette álláspontját számos más állam illetékes minisztere. Az emberi jogokkal kapcsolatos romániai állapotokat - még a tanácskozás kezdeti szakaszában - először Rocard hozta szóba. Nem sokkal utána a svéd küldöttség határozattervezetet fogalmazott meg az ügyben, s ennek végleges megszövegezéséhez, majd a tervezet előterjesztéséhez társszerzőként további 11 állam - köztük Magyarország - csatlakozott. A javaslatot az ülésszak utolsó előtti napján, csütörtökön, a bizottság 21 szavazattal hét ellenében elfogadta. Az így határozati rangra emelkedett okmány kimondja, hogy a bizottság egy különmegbízottja vizsgálja ki a emberi jogok romániai megsértésének ügyeit (különös tekintettel a ,,területrendezésre,, és a nemzetiségek jogainak korlátozására), s az egy év múlva esedékes 46. ülésszakon tegyen erről jelentést. Felszólítja továbbá a román kormányt az emberi jogokra vonatkozó, nemzetközi egyezmények alapján önként vállalt kötelezettségek teljesítésére és a különleges megbízottal való együttműködésre. A szavazás során valamennyi nyugati és a legtöbb latin-amerikai ország támogatta a 12 ország tervezetét. A szavazati jogú szocialista országok közül négy nem kívánt állást foglalni a határozat ügyében, ezért nem vett részt a voksolásban, Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól, Kína és Kuba pedig a ,,nem,, mellett döntött. A román küldöttség a szavazás után azonnan bejelentette, hogy a hatórozatot országa számára semmisnek, nemlétezőnek tekinti. Genfi megfigyelők véleménye szerint az ENSZ-bizottság állásfoglalása ennek ellenére várhatóan kedvező hatással lesz a fejleményekre, mert felszínen tartja az emberi jogok romániai helyzetét (a bizottság munkájáról tárgyaló esedékes ENSZ- fórumokon, az ECOSOC-ülésszakon, a Világszervezet közgyűlésén és esetleg más ENSZ-testületekben is újra szükségképpen szó esik róla), így nemzetközi politikai és erkölcsi nyomás alá helyezi a román kormányzatot. (folyt.)
1989. március 10., péntek 18:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Dr Boros interjúról egy oldal
MTV2 nézői telefonok
"- A társasági adót, most végül is március 2o-ig kell beadni, vagy február 2o.-ig, mert az adóiven kétféle dátom vqlt. Nem érti miért utólag vetitenek ilyet, miért nem előre. Mert ez inkorrektség az adóhivataltól,, a 2 % pótlék miatt.
- Bumm játékba, hogy lehet bejutni, mert hetek óta próbálkozik, hiába.
- 812-422 Szabó Tiborné: Nagyon szeretné, ha bemondanánk, hogy lo óra után halkabban tévézzenek, mert panel házakba nagyon áthallatszik, és pihenni szeretne.
- Szabóné Kecskemétről gratulál a TV.2.-nek a műsorkészítéshez, elsősorban Horvát Jánosnak, aki a TV.2. főnöke a minden esti kellemes szórakozásért, tartalmas tájékoztatásért és a nézőre figyelő gondolataikért. Köszönet a TV.2.-nek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|