Rendszerváltás és az MTI

	Románia - emberi jogok - genfi szavazás (2. rész)
A csütörtöki szavazás előtti napokban a román küldöttség megpróbálta megakadályozni a 12 állam határozattervezetének szavazásra bocsátását. Kedden délután szóbeli javaslatot tett a tervezetet kezdeményező Svédország útján a társszerzőknek, amely szerint kormánya meghívja romániai látogatásra az Emberi Jogi Bizottság szűkkörű vezető testületének, az irodának tagjait. Miután azonban a tervezet kidolgozói szükségesnek nyilvánították, hogy ezt az indítványt a szokásoknak megfelelően a bizottság az illetékes magas szintű román vezetés részéről írásban kapja meg és Bukarest szavatolja a bizottság képviselőinek akadálytalan helyszíni tájékozódását, a genfi román küldöttség szerdán délután a javaslatot visszavonta, és a csütörtöki szavazás lebonyolítása előtt ismételten ,,tárgytalannak,, minősítette. A szavazás befejeztével, amelynek a során az ENSZ-bizottság a szükséges többséggel határozati rangra emelte Svédország, Magyarország és a többi 12 állam tervezetét, ismét szót kért a román küldöttség vezetője, Gheorghe Dolgu nagykövet. Bejelentette, hogy Románia nem ismeri el magára nézve érvényesnek, semmisnek tekinti a határozatot. Ezt azzal indokolta, hogy - úgymond - tartalma tendenciózus, a tények nem ismerésén és elferdítésén alapul, beavatkozást jelent Románia belügyeibe, sérti szuverenitását és a konfrontáció szellemét képviseli. Azt fejtegette, hogy Romániában minden ember valamennyi jogát érvényesítik, az ország népét nemzeti szolidaritás forrasztja eggyé, miközben számos nyugati országban súlyos sérelmek esnek az emberi jogokon, amint ezt például a munkanélküliség, a hajléktalanság, a kábítószer-fogyasztás tényei is mutatják. Azt állította továbbá, hogy Magyarország azért került a határozat társszerzői közé, mert régóta ismert területi reviziós céljait akarja álcázni a nemzetiségek védelmére vonatkozó - mint a román diplomata fogalmazott - ,,úgynevezett jog,, hangoztatásával. Jugoszláviának a román nagykövet után felszólaló küldöttségvezetője azt a magyarázatot adta országának a szavazástól való tartózkodására, hogy nem ért egyet a döntés egyes tartalmi elemeivel és meghozatalának bizonyos eljárási - formai mozzanataival. Hangsúlyozta azonban, hogy ha a határozat csak a romániai nemzetiségek helyzetének megvizsgálását irányozná elő, Jugoszlávia is elfogadta volna.+++ 1989. március 9., csütörtök 21:11
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »