Rendszerváltás és az MTI

	A Concorde húsz éve (1.rész)
Párizs, 1989. március 2. csütörtök (MTI-Paronáma) - Toulouse-ban, az Airbus Industrie francia székhelyén fényes ünnepléssel, közel háromezer meghívott vendég jelenlétében emlékeztek meg a Concorde-gépek huszadik évfordulójáról. A világ első, és mindmáig egyetlen menetrendszerűen közlekedő szuperszónikus utasszállító gépe, az angol-francia együttműködésben épült Concorde 1969. március 2-án tette meg első, alig félórás próbarepülését. Andre Turcat, az Air France berepülő pilótája ma is nosztalgiával gondol vissza arra a pillanatra, amikor az első prototípussal, a 62 méter hosszú, deltaszárnyú gépmadárral először emelkedett a levegőbe. ,,Előszöris az lepett meg - mondta -, hogy milyen elképesztő tolóereje van a Rolls-Royce és a francia Snecma által tervezett hajtóműveknek, hogyan gyorsul és milyen könnyedén vezethető a gép.,, A második prototípussal egy hónappal később a British Airways főpilótája, Brian Trubshaw, repült. A Concorde 1969. október 1-én törte át a hangsebesség határát, és egy év múlva érte el 2300 kilométeres cirkáló sebességét. A polgári repülés jeles dátumai ezek, akkor is, ha a Concorde kereskedelmileg nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A két gyártó ország légitársasága 1976 januárban állította menetrendszerű forgalomba a Concorde-gépeket. Valószínűleg a legrosszabbkor. Az első francia Concorde Rióba, az első angol Bahreinbe repült. Az olajár-robbanás miatt az üzemanyag megdrágult, s mivel a gép maximum 112-135 utast fogadhat be, szinte lehetetlen volt olyan jegyárat kikalkulálni, hogy kifizetődő legyen a gépek repülése. Nyilvánvaló volt, hogy csak amerikai vonalakon közlekedhet rentabilisan, márpedig a nagy amerikai repülőgépgyártók, a környezetvédő lobby faltörő kosa mögött, mindent megtettek azért, hogy a zajártalomra hivatkozva New York-ban ne engedjék leszállni a Concorde-ot. Évekig tartó pereskedés után sikerült csak kiharcolni a leszállás jogát a New York-i repülőtéren. Ez a sikertelenség elvette a többi légitársaság kedvét is. A Singapore Airlines egy darabig bérelt Concorde-ot, de megvásárlásától mindenki óvakodott. Nem is gyártották belőlük többet, mint 18 darabot. Jelenleg 13 közlekedik rendszeresen a négymotoros gépekből: hetet a brit, hatot a francia légitársaság üzemeltet. Igaz, hogy a francia elnökök szeretnek hivatalos látogatásaik alkalmával Concorde-dal utazni, és más alkalmi esetekre is bérbeveszik őket. (folyt.) 1989. március 2., csütörtök 17:12
Vissza »

	A Concorde húsz éve (2.rész)
A Concorde más értelemben is kissé megelőzte korát. Az amerikai gyártók nem is kísérleteztek ilyen gép építésével, a szovjet szuperszonikus gép - a TU-144 - elkészült ugyan, de éppen a Le Bourget-i légibemutatón lezuhant és több, nem igazán sikeres módosítás után rövid idő múlva kivonták a menetrendszerű forgalomból. Idővel javult a helyzet. A brit Concorde-ok ma három, a franciák pedig egy amerikai repülőtéren szállhatnak le, az üzemanyag ára csökkent, a gépek telítettségét lassan sikerult felemelni az átlagos transzatlanti járatok 70 százalékos telítettségére. Ezzel a Concorde-ok repülése üzletileg rentabilissá vált. Aki meg tudja fizetni a közel 30 ezer frankos menettérti jegyet Párizstól New York-ig, az fele annyi idő - 3 óra 45 perc - alatt érhet az amerikai metropoliszba, mint más géppel érne. ,,A Concorde-ok ma minden nap kétszer annyi órát töltenek a levegőben, mint a nyugati világ összes katonai vadászgépe együttvéve,, - mondta büszkén az évforduló alkalmából Sir Raymond Lygo, a British Aerospace igazgatója. Hozzátette, hogy a gépek egyébként élettartamuk derekán járnak, és jóval túl leszünk az ezredfordulón, mire elöregednek és ki kell vonni őket a forgalomból. A francia Aerospatiale elnökével, Henri Martre-ral közösen tartott sajtóértekezleten azt is elmondta, hogy a két vállalat kész azonnal hozzálátni a jövő évezred szuper-Concorde-jának megalkotásához, mihelyt kormányaiktól megkapják hozzá a pénzt. Mai becslésük szerint ez 60 milliárd frankba kerülhet, ami nem is olyan sok, mondják, a Rafale francia vadászgép 40 milliárdra becsült programjával összevetve. A leendő szuperszonikus utasszállító gép (ATSF) - a frnciák előzetes számításai szerint - 2500 kilométeres sebességgel közlekedne, 200 üléses lenne és 8000 kilométert tudna megtenni leszállás nélkül. Az amerikai Lockheed és a British Aerospace szintén dolgozik egy szuperszonikus utasszállító tervein - a gép lelke, a hajtómű azonban még egyiküknek sincs meg hozzá.+++ László Balázs (Párizs), MTI-Panoráma 1989. március 2., csütörtök 17:14
Vissza »