|
|
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. március 2., csütörtök - Váratlan fordulattal ért véget csütörtökön a Parlamentben az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának vitája a sztrájktörvény-tervezetről. A bizottság tagjai, miután a témával kapcsolatban több kérdést is föltettek, ezzel mintha meg is elégedtek volna, és a vitában közülük senki sem fejtette ki részletesen véleményét. Így rövidre zárult a kör; nem volt más hátra, mint áttérni a második napirendre, a mezőgazdasági kistermelést érintő kérdések taglalására.
A sztrájktörvény-tervezettel kapcsolatban föltett kérdésekből az derült ki: a mezőgazdasági termelők nem látnak lehetőséget arra, hogy beszüntessék a munkát, ezt a termelési sajátosságok csak ritkán teszik lehetővé. Inkább arról lehet szó, hogy felhasználva a gyülekezési törvény által hasznosított tömeges demonstráció lehetőségét - mint ami Kecskeméten az elmúlt évben, a bor értékesítési nehézsége kapcsán meg is esett -, ilyenfajta megmozdulásokkal hívják fel sérelmeikre a figyelmet. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke azt is elmondotta - a föltett kérdésekre válaszolva -, hogy a sztrájktörvény szabályozása a nemzetközi gyakorlatban sem tartalmaz ágazati megkülönböztetéseket, ily módon a mezőgazdasági specifikum érvényesítésére nem látnak lehetőséget. Minden esetre szektor- és szervezetsemleges törvényre van szükség, ez a mezőgazdasági termelők számára is fontos. Nincs szükség társadalmi vitára - foglalt állást Sziráki András (Szolnok megye) a kérdéséről, mivel ezt a legkülönbözőbb fórumokon elemezték már. Nevezzék nevén a gyereket: azaz az árutermelő parasztgazdaságot - mondotta Csipkó Sándor (Bács-Kiskun megye) a kistermelés fejlesztéséről benyújtott MÉM előterjesztés vitájában. Ezt az álláspontot képviselte lényegében Rednágel Jenő miniszterhelyettes, aki úgy vélekedett: a kistermelés régen túlnőtt már egykori keretein, az élelmisztertermelésnek immár egyharmadát adja, és ezt a ,,nagykorúvá,, vált termelői kört valóban másként akarják kezelni. (folyt.köv.)
1989. március 2., csütörtök 15:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyülés mezőgazdasági bizottságának ülése (2. rész)
|
Ezt a véleményt hangsúlyozta Eleki János (Békés megye) - úgy is, mint a TOT főtitkára - hozzátéve: a szövetkezeti tulajdonkereten belül kellene kibontakoztatni a szabad vállalkozási formákat. Számos képviselő, így Hankó Mihály (Békés megye) a kistermelők kiszolgáltatottságot nehezményezte; ő például úgy tartotta, hogy a tervutasítás rendszere már valóban megszünt, ám az igazi piac még nem alakult ki, és a kistermelők valóban érzik az átmeneti időszak bizonytalanságát. Mások, így Szántó Sándor (Szabolcs-Szatmár megye) kifogásolták: még mindig megesik, hogy a kistermelők közül is az jár jól, aki - úgymond - közelebb van a tűzhöz. Ők esetenként még szerződés nélkül is termelhetnek, míg mások nyakán ott marad az áru. Rednágel Jenő a piaci viszonyok alakításának szükségességét hangsúlyozta ezzel kapcsolatban is. Kilátásba helyezte, hogy az ár-kérdésekben a minisztérium álláspontja az, hogy túltermelés esetén a szabadárnak nincsen különösebb jelentősége. Annak ellenére, hogy az agrártermékek 90 százaléka immár ebbe az árformába tartozik, 60 százalékuk esetében az ár továbbra is ugyanúgy funkcionál, mint régen - azaz a termelők számára gyakran elfogadhatatlan. Ezen a helyzeten - ami az úgynevezett ár-bejelentési kötelezettséggel is összefügg - változtatni kell. Az érdekvédelemmel közös fellépést is tervez a minisztérium. Elhangzott még, hogy a kistermelők a jövőre esedékes világbanki kölcsönből fejlesztéseket hajthatnak végre, kérdés azonban - amint azt szintén többen fölvetették -, hogy milyen árakon juthatnak hozzá a gépekhez, berendezésekhez. A vitában egyébként hosszú idő óta először csendült ki az a vélemény: a MÉM ezúttal igen alapos, szakmailag jól átgondolt előterjesztést készített, amely egyúttal koncepció is lehet a kistemrelés hazai fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez. (MTI)
1989. március 2., csütörtök 15:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Dr Boros interjúról egy oldal
MTV2 nézői telefonok
"- A társasági adót, most végül is március 2o-ig kell beadni, vagy február 2o.-ig, mert az adóiven kétféle dátom vqlt. Nem érti miért utólag vetitenek ilyet, miért nem előre. Mert ez inkorrektség az adóhivataltól,, a 2 % pótlék miatt.
- Bumm játékba, hogy lehet bejutni, mert hetek óta próbálkozik, hiába.
- 812-422 Szabó Tiborné: Nagyon szeretné, ha bemondanánk, hogy lo óra után halkabban tévézzenek, mert panel házakba nagyon áthallatszik, és pihenni szeretne.
- Szabóné Kecskemétről gratulál a TV.2.-nek a műsorkészítéshez, elsősorban Horvát Jánosnak, aki a TV.2. főnöke a minden esti kellemes szórakozásért, tartalmas tájékoztatásért és a nézőre figyelő gondolataikért. Köszönet a TV.2.-nek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|