|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly Prágában
|
(Gordon Tamás) München, 1989. február 15. (SZER, Világhíradó) - Amikor a múltheti központi bizottsági ülés előtt néhány nappal nyilvánosságra hozták Grósz Károly csehszlovákiai meghívását, még nem tudhatták Prágában, hogy melyik Grósz Károlyt kell fogadniuk. A sztálinizmus eszköztárával fenyegetőző főtitkárt, vagy a KB-ülés vitája nyomán a valósághoz lojálisabban viszonyuló, reformszínezetű politikust. Grósz Károly nézetei ismertek, így a konzervatív prágai vezetés meghívását gesztusnak is felfoghajtuk az 1956-os forradalom leverését védő pártfőtitkár mellett. Grósz Károly egynapos prágai útja - úgymond - munkalátogatás. Vagyis: kevés protokolláris formaság, inkább a tájékoztató- tájékozódó jelleg a fontos. Tény, hogy Jakes, a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára eredményesebben áll ellen a desztalinizációt, a prágai tavaszhoz hű, igazi reformokat követelőknek. Nemhogy a többpártrendszer nem merülhet fel, de még a múlt, a baráti csapatok intervenciójának felülbírálása is tabunak számít. A Charta-77 polgárjogi mozgalom szóvivőinek, és Vaclav Havel drámaíró letartóztatása jelzi, hogy Prágában és Budapesten nem egyformán járnak az órák. Ha burkoltan is, a Magyar Nemzetben Havel melletti szolidaritásról tanúskodó cikk látott napvilágot. Persze, jegyezzük meg: hivatalos magyar szervezet - mint például az írószövetség - nem tiltakozott a neves színműíró letartóztatása, és bíróság elé állítása ellen, jóllehet Havel nézeteit - például a sajtószabadságról, vagy az emberi jogokról - a magyar írók is vállalják. 1968 nyarán a magyar vezetők figyelmeztették Dubceket: túl messzire megy, Moszkva nem tűri majd a kilógást a sorból. Kíváncsiak vagyunk: vajon a többpártrendszert toleráló pártot képviseli-e Grósz Károly Prágában -, és ha igen, akkor hogyan hangozhat Jakes figyelmeztetése? +++
1989. február 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|