|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Antall sajtóértekezlete (1.rész)
|
Az MTI tudósítói jelentik:
Párizs, 1990. november 20. kedd (MTI-tud) - Mihail
Gorbacsovval kedden folytatott rövid beszélgetésünk során
megállapodtunk abban, hogy az eszmecserét még a csúcstalálkozó ideje
alatt, szerdán folytatjuk - mondotta Antall József miniszterelnök
keddi párizsi nemzetközi sajtóértekezletén. Egy kérdésre válaszolva
beszélt erről, hozzátéve, hogy a felmerülő témák között lehet a
Varsói Szerződés jövője, a Politikai Tanácskozó Testület
elhalasztott budapesti ülésének újabb időpontja, a szovjet csapatok
kivonásával összefüggő kérdések, valamint az energiaellátás, a
kereskedelmi kapcsolatok ügye.
- Arra törekszünk, hogy kapcsolataink a Szovjetunióval korrektek és jók legyenek, s ehhez tartjuk magunkat. Természetes, hogy az ilyen nagy horderejű kérdésekben az elmúlt évtizedek után vannak viták és feszültségek. De - mint ahogy beszédemben is kiemeltem - nagyra értékeljük Gorbacsov úr szerepét és fontosnak tartjuk, hogy a Szovjetunióban ne kerülhessenek előtérbe retrográd erők - mondotta a miniszterelnök.
Azt is megkérdezték, Magyarország mikorra látja lehetségesnek a Varsói Szerződés feloszlását. Antall József kijelentette: - Felfogásunk szerint a katonai szervezetet 1991 végéig fel kell számolni, de a bécsi leszerelési tárgyalásokkal összefüggésben elképzelhető, hogy ez csak 1992 tavaszán történik meg. - A miniszterelnök aláhúzta: Magyarország nem látja értelmét a szervezet további létezésének, annál is inkább, mert azt - ellentétben a NATO-val - annak idején nem a tagállamok szuverén akaratából hozták létre. Megerősítette, hogy az elhalasztott VSZ-csúcs újabb időpontjául Magyarország december 9-ét javasolta, de értésre adta, hogy ez a szovjet fél szándékától is függ, mondván: ,,talán holnap már okosabbak leszünk,,.
Az európai biztonsági konferencia csúcstalálkozójáról szólva Antall József úgy vélekedett, hogy Párizsban már az új Európa nyilvánult meg, s ez nem csupán a második világháború után kialakult helyzet végét jelenti, hanem az igazi atlanti egyensúlyt, Észak-Amerikával, Európával együtt. - Mi úgy érezzük, hogy a formális tagság nélkül is ehhez az atlanti rendszerhez tartozunk - fűzte hozzá. (folyt.)
1990. november 20., kedd 18:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Párizsi csúcs - Antall sajtóértekezlete (2.rész)
|
Egy kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta: nem került sor külön találkozóra párizsi tartózkodása során Ion Iliescu román elnökkel, a formális üdvözlésen kivül a román küldöttséggel nem történt kapcsolatfelvétel.
- Románia és Magyarország között vannak olyan kérdések, amelyeket tárgyalások során, konkrétan kell megoldani. Nem zárkózunk el semmiféle tárgyalástól, sőt, szükségesnek tartjuk azt, de csak olyan jól előkészített megbeszélésnek van értelme, amely sikerrel biztat. Magyarországnak nem állnak érdekében formális, presztizs jellegű tárgyalások - mondotta, nyomtékosan hangsúlyozva: Magyarországnak érdeke Románia fejlődése, hiszen az ott élő magyar nemzeti kisebbség sorsa is függ ettől.
A miniszterelnököt megkérdezték, mi Magyarország álláspontja a balti államok képviseletével kapcsolatban. Antall József kijelentette: támogatjuk függetlenségi törekvéseiket, de ezt a kérdést gyakorlatias módon, mérsékletet tanúsítva kell megoldani. Annál is inkább, mert az nemcsak a Szovjetunió belső helyzetével, hanem az európai biztonsággal is összefügg. +++
1990. november 20., kedd 18:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|