Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 01.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Választási közvélemény-kutatás

"...egy Szegeden végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. - Molnár Máté szegedi jelentését hallják: - Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a felsővárosi kerületben. Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront- bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200 lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson melyik szervezet jelöltjét támogatnák. A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék, azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot 2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."

Jogi bizottság - maratoni ülés (1. rész)

1989. november 16., csütörtök - Számos törvénymódosítási javaslatot és képviselői önálló indítványt tűzött napirendjére - a novemberi ülésszakra készülve - az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága csütörtökön kezdődött ülésén, amelyen megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke is.

Elsőként Vona Ferenc (Pest megye), az alkotmánybíróság bíráinak
megválasztását előkészítő bizottság elnöke arra kérte
képviselőtársait, értelmezzék az alkotmánybíróságról szóló
törvénynek a bírák szakmai feltételeit megállapító rendelkezését,
mivel az - véleményük szerint - nem egyértelmű. Az említett 5.
paragrafus (2) bekezdéséről Kulcsár Kálmán és Szilbereky Jenő
mondott szakvéleményt. Álláspontjuk eltért egymástól: az
igazságügyminiszter szerint e rendelkezés értelmében
államigazgatásban dolgozó szakember nem jelölhető e tisztségre. A
Legfelsőbb Bíróság elnöke ezzel szemben úgy vélte, hogy - a bírák,
ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok mellett - az államigazgatási
szerveknél jogi alaptevékenységet végzők is elnyerhetik e
megbízatást, hiszen végzettségük ebben az esetben szakirányú.

    A vitában szót kért Raft Miklós - akinek személyével
kapcsolatban e jogértelmezési probléma korábban felvetődött - , s
visszalépett alkotmánybíróvá jelölésétől. Méltánytalannak tartotta
azonban, hogy ilyen ,,formális jogértelmezéssel,, ki lehessen
szorítani e tekintélyes testületből a közigazgatási szakembereket.
Szükségesnek tartotta megjegyezni: Kulcsár Kálmánnak is szerepe volt
abban, hogy vállalta a jelöltséget, hiszen a miniszter korábban úgy
vélekedett, hogy eddigi szakmai életútja megfelel a jogszabályi
előírásoknak. Furcsállotta, hogy a miniszter két hét alatt
megváltoztatta véleményét.

    Kulcsár Kálmán ismét leszögezte, hogy nem személyekről, hanem
jogértelmezésről, tartalmi és formai kérdésekről van szó. Mint
mondotta, az alkotmánybíróság hiteléhez nem férhet kétség. Ha már a
jelöléskor megkérdőjelezhető valakinek a személye, az
bizalmatlanságot eredményez az alkotmánybírósággal szemben.

    Ezt követően foglalt úgy állást a jogi bizottság - öt
tartózkodással -, hogy az idézett bekezdést ,,tágabban kell
értelmezni,, azaz az államigazgatás területéről is jelölhessenek
alkotmánybírát. E véleményük indokolását az Országgyűlés elé
terjesztik. (folyt. köv.)


1989. november 16., csütörtök 17:27


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD