 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
 |
MSZP elnökségi ülés (2. rész)
|
Tóth András arról számolt be, hogy az Elnökség ülésén terítékre
kerültek az erkölcsi tisztaság kérdései is a pártszervezéssel
összefüggésben. A pártba belépett mintegy 40-45 ezer tag joggal
elvárja ugyanis, hogy ne kerüljenek a párt soraiba olyanok, akik
korábban kompromittálták magukat, visszaéltek hatalmukkal, esetleg
gazdasági manipulációkban vettek részt. Mindazonáltal a pártvezetés
senkit sem kíván pellengérre állítani, ezért azzal a felhívással
fordul a tagsághoz, hogy maguk a helyi szerveződések,
alapszervezetek szürjék ki a párt számára kártékony embereket. Az
MTI munkatársának érdeklődésére a sajtótájékoztatón elmondták, hogy
az elnökségi ülésen nem merültek fel konkrét nevek, esetek az
említett visszaélésekkel kapcsolatban. Az Elnökség elvi jelentőségü
nyilatkozatot kívánt tenni, amivel elsősorban a pártszerveződés
folyamatát kívánták meggyorsítani. Tóth András ugyanakkor közölte,
hogy az erkölcsi követelményekkel összefüggő kérdéseket a december
16-án kezdődő országos párttanácskozás elé viszik, így nem kizárt,
hogy a visszaéléseket akkor konkrétabb formában is megnevezik.
Az Elnökség megerősítette azt a korábbi állásfoglalást,
miszerint az MSZP stratégiai szövetség kialakítására törekszik a
szakszervezetekkel. Ennek érdekében rendszeres konzultációkat
szerveznek. A párt parlamenti csoportját felkérik, hogy vitassa meg
a szakszervezetek állásfoglalását a Parlament elé kerülő
kérdésekről, s képviselje azokat az Országgyűlésen.
A nemzeti vagyon védelme, a vállalati vagyon kiárúsításának
megakadályozása érdekében az MSZP Elnöksége a dolgozók részvételét
szorgalmazza a tulajdonnal, a tulajdonlással összefüggő ügyek
rendezésében. Az Elnökség részt kíván venni az új érdekképviseleti
törvény előkészítésében is.
Napirendre került a párt háttérintézményeinek, konkréttabban a
Politikai Főiskolának és a Társadalomtudományi Intézetnek a sorsa
is. Egyetértés született abban, hogy az állampárt leépítése nyomán a
Politikai Főiskolát állami kezelésbe kell adni. az iskolát azonban
olyan formában kell hasznosítani, hogy az ott felhalmozott szellemi
tőke ne vesszen kárba. Ez érvényes a Társadalomtudományi Intézetre
is, amelyet ugyancsak állami kezelésbe kívánnak adni.
Az Elnökség megvitatta a megyei pártlapok sorsának alakulását
is, erről azonban bővebb tájékoztatást a sajtókonferencián nem
tudtak adni, mivel még nem zárult le a vita e kérdésben.
Szandtner Iván a közelgő népszavazással kapcsolatban fejtette ki
az MSZP álláspontját. Elmondta: nem változott a párt értékelése;
továbbra is úgy tartják, hogy a népszavazás kierőszakolt,
felesleges, a korábbi megállapodások megtorpedózására irányul.
(folyt.köv.)
1989. november 15., szerda 19:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|