|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Nyílt levél az ország legfőbb közjogi méltóságaihoz (1. rész) (OS)
|
1989. november 10., péntek - Tisztelt Köztársasági Elnök Úr Tisztelt Miniszterelnök Úr Tisztelt Házelnök Úr A magyar Országgyűlés 1989. október 31-i ülésén több mint százezer választópolgár kezdeményezésére népszavazás kiírásáról döntött. A jog diadala fölött érzett örömünket azonban megkeserítette, hogy az országgyűlési határozat önkényesen módosította az állampolgári kezdeményezésben szereplő kérdések sorrendjét, megváltoztatta szövegüket, illetőleg a kérdésekhez magyarázatokat fűzött. Két kérdésben a magyarázatok súlyosan megtévesztőek is. Az Országgyűlés ezzel a döntésével nyilvánvalóan megsértette a népszavazási törvény rendelkezéseit. A törvény ugyanis előírja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdéseket változatlanul kell feltenni. Idegen szöveg hozzáfűzését a törvény a szavazólap tartalmának taxatív felsorolásával zárja ki. Nyilvánvaló, hogy a különböző magyarázatok nem a szavazólapra, hanem a sajtóba, vitára valók. A rövidség kedvéért itt csupán a két legkirívóbb jogsértésre utalunk. Az első kérdés eredetileg az elnökválasztás időpontjára vonatkozott. Nevezetesen arra, hgoy az elnökválasztást a szabad országgyűlési választások előtt, vagy csak azok után kell-e megtartani. A kezdeményezők kérdése világos volt: jó-e népünknek, ha még a mai rendszerben új hatalmi intézményt hoznak létre? Ugyanis egy elsietett elnökválasztás befejezett tények elé állítaná az új, szabad Magyarországot. Tehát hangsúlyozottan az időpontra kérdeztek, és nem az elnökválasztás módjára - közvetlen vagy közvetett voltára -, ahogyan azt az Országgyűlés magyarázata állítja. Ez utóbbiról, továbbá az elnök jogköréről nem határozhatnak a még meg nem méretett pártok megegyezései. Erről hitelesen és végérvényesen csak a magyar nép szabadon választott képviselői határozhatnak majd. Ezért kérték a kezdeményezők a népszavazást az elnökválasztás időpontjának eldöntésére. A harmadik kérdés eredetileg az MSZMP vagyonával való elszámolásra vonatkozott. A választópolgárok igen szavazatukkal az állampártot arra kötelezhetik, hogy adjon számot vagyonáról, azaz ténylegesen és valóságosan tárja a társadalom elé vagyoni helyzetét, és szolgáltassa vissza a kezelésében lévő közvagyont. Ezzel szemben az országgyűlési magyarázat szerint az állampolgárok nemleges válaszukkal lemondanak az elszámoltatásról, igenlő válaszukkal pedig elfogadják a pénzügyminiszter erre vonatkozó előterjesztését. (folyt. köv.)
1989. november 10., péntek 17:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|