|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZDP 36. kongresszusa - harmadik nap (3. rész)
|
A küldöttek a kongresszus végéhez közeledve a kora délutáni órákban a párt és a szakszervezetek kapcsolatát vitatták meg. Tóth Alpár történeti áttekintésében hangoztatta: az 1948-as erőszakos pártegyesítés után a szakszervezetek képviselték a szociáldemokrata párt utódvéd állásait, amely a dolgozók politikai érdekvédelmében is megnyilvánult. Leszögezte: az MSZDP a jövőben is a szoros szövetségre, az együttműködésre kívánja alapozni a szakszervezetekkel való kapcsolatát, mert enélkül nincs és nem is lehet erős a párt. Hozzátette azt is, hogy az MSZDP csak akkor lesz igazán baloldali párt, ha a szakszervezetbe tömörült tagság a szociáldemokratákat is érdekképviseleti szervként ismeri el. Az e témakörhöz hozzászóló küldöttek egyebek között annak a véleményüknek adtak hangot: sorskérdés, miként alakul a kapcsolat a jövőben a munkássággal. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZDP elsődlegesen a munkások pártja legyen. A munkás értelmezést szélesítve, volt aki azt szorgalmazta, hogy a szociáldemokraták ne csupán a munkásságban, hanem a népben gondolkozzanak. Fontosnak ítélték azt is, hogy a szakszervezetek ismerjék meg a párt programját, s a velük való kapcsolattartásra az MSZDP jelöljön ki bizottságot. A vitában szót kérők közül az egyik küldött azt javasolta, hogy a résztvevők támogassák a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom helyi szervezeteinek létrejöttét. Másikuk szégyenletesnek tartotta, hogy Révész Andrásnak, a párt elnökének neve jószerivel el sem hangzott a kongresszuson, s erre senki sem adott elfogadható magyarázatot. Szerinte, aki nem ismeri el Révész András kiemelkedő tevékenységét, az nem lehet igazi szociáldemokrata. A délutáni vitában szót kért az emigrációban lévő Észt Szocialista Párt képviselője, aki kifejezte reményét, hogy hamarosan legálisan is vendégül láthatják a magyarországi szociáldemokratákat hazájában. A küldöttek több nyilatkozatot is elfogadtak. Állást foglaltak amellett, hogy a párt emelje fel szavát Nicolae Ceausescu politikája ellen. Leszögezték azt is, hogy a magyarországi szociáldemokrácia megdöbbenéssel kíséri figyelemmel a Csehszlovákiában zajló eseményeket. A párt erkölcsi kötelessége, hogy erejéhez mérten segítse az emberi szabadságjogokért, a demokráciáért küzdő csehszlovákiai erőket. Elvárja, hogy a csehszlovák kormány tartsa be az általa is aláírt nemzetközi emberi jogi szerződéseket, tartsa tiszteletben az ország alkotmányát. (folyt. köv.)
1989. november 5., vasárnap 17:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|