 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Agrárreformkörök Egyesülete közleménye (OS)
|
1989. október 15., vasárnap - Az Agrárreformkörök Egyesületének
országos ideiglenes választmánya úgy határozott, hogy a vidék és a
mezőgazdaság képviseletének biztosítása érdekében saját jelöltek
állításával részt vesz az országgyűlési választásokon. Az
Agrárreformkörök Egyesülete fontolóra veszi önálló
köztársaságielnök-jeljölt indítását is.
A választmány nem ért egyet a választási törvény tervezetének
azon koncepciójával, hogy az országgyűlési képviselők többsége
területi és országos listán keresztül kerüljön be a Parlamentbe.
Véleményük szerint a jelenlegi átmeneti helyzetben, amikor számos
olyan politikai párt és szervezet kapcsolódik be a választási
küzdelembe, amelyek programja csak most formálódik, a választók
részére egyedül az jelenthet garanciát, ha a jelöltek többsége
egyéni választókerületben történő megméretés alapján kap mandátumot.
Javasoljuk ezért a Parlament agrárszektora és mezőgazdasági
bizottsága tagjainak, hogy kezdeményezzék a törvénytervezet olyan
módosítását, amely legalább 250 egyéni választókerület kialakítását
teszi lehetővé.
A választmány nem ért egyet az egyéni választókerületek
kialakításának módjával sem. Több megye, így Pest, Somogy és Vas
megye választókerületeit részletesen megvizsgálva megállapította,
hogy azok úgy kerültek kialakításra, hogy az eddigi hagyományos
vidéki, falusi körzeteket a városok uralják. Az országos választmány
ezért felhívja a megyei választmányokat, hogy a választási körzeteket
felülvizsgálva egyet nem értésüket juttassák el a megyei tanácsokhoz.
Az országos választmány megállapította, hogy a tagtoborzás
országosan megindult, és néhány megyében már jelentősen előrehaladt.
Ennek megfelelően nincs akadálya annak, hogy az alakuló országos
nagygyűlést november második felében összehívják.
Az Agrárreformkörök Egyesülete nem fogadja el, hogy a
mezőgazdaság jövőjének alapkérdéseiben a háromoldalú politikai
tárgyalás résztvevői a mezőgazdasági termelők képviselőinek
kizárásával egyezkedjenek. Nagy Tamás elnök október 9-ei felhívását
megerősítve az országos választmány ismételten felhívja a politikai
pártokat és szervezeteket, az Országgyűlést, a kormányt, valamint a
mezőgazdasági termelőket képviselő társadalmi szervezeteket, hogy a
mezőgazdasági termelőket érintő kérdésekben, így a tulajdonlás, a
földkérdés, valamint a szövetkezés rendező elveiben nemzeti
agrár-kerekasztal keretében alakítsanak ki konszenzust.
A tárgyalókészség hiánya és a célul kitűzött konszenzus
elmaradása azzal fenyeget, hogy a mezőgazdasági termelés válsága
tovább mélyül, és az ország élelmiszerellátása belátható időn belül
veszélybe kerül. (OS)
1989. október 15., vasárnap 14:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|