|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Az Autóklub elnöksége elutasítja az autópálya használati díjat és a benziáremelést (1. rész)
|
1989. április 20., csütörtök -
Rendkívüli napirendi pontként az autópálya használati díj bevezetéséről tanácskozott csütörtöki ülésén a Magyar Autóklub elnöksége, még mielőtt ismertté vált volna a kormány ülésén született döntés. Valter Medárd ügyvezető elnök elöljáróban leszögezte: a kormány az utóbbi években számos olyan intézkedést hozott, amely kifejezetten az autósokat sujtotta, ilyen volt például a benzin, illetve a gépkocsik árának drasztikus növelése. Mindez sok milliárd forintos többletbevételhez juttatta a költségvetést, s éppen emiatt etikailag sem tartható helyesnek az autósok további terhelése. Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes, úgy is, mint az Autóklub társelnöke elmondta: a Minisztertanács mostani ülése elé három variációt terjesztettek, az egyik ezek közül az autópálya-díj módosított formája, a másik az üzemanyag árának egyforintos emelése, a harmadik pedig az, hogy a költségvetésből oldják meg az útépítést. Ezt követően a miniszterhelyettes utalt arra: a tárca kényszerhelyzetben volt, amikor az útadóval kapcsolatos javaslatát a kormány elé vitte. A kényszerhelyzetet az okozta, hogy az év elején még kétmilliárd forint állt a tárca rendelkezésére útépítéshez, ám ezt két lépcsőben elvonták. Ilyen körülmények között a folyamatban lévő munkákat le kellene állítani. Megemlítette például a világbanki hitelből épülő M0-ás autópályát, melynek első szakaszát jövőre akarják befejezni, s ha leállítják a munkát, a büntetést dollárban kell fizetni. Az M5-ös autópályát Kecskemétig akarták tovább építeni, s befejezés előtt áll Szolnoknál és Polgárinál két Tisza-híd építése is. Mindezekbe, illetve más folyamatban lévő útépítésekbe eddig már 4 milliárd forintot fektettek be és a befejezésükhöz további 2,5 milliárdra lenne szükség. Külföldi vállalkozók is bekapcsolódnának a magyarországi fejlesztésbe, de azzal a feltétellel, hogy legalább egymilliárd forint értékű munkát a magyar állam végeztessen el. A miniszterhelyettes alapvető fontosságúnak tartotta az útalap létrehozását, ugyanis ezzel végre garantálni lehetne, hogy évente meghatározott összeget kizárólag útépítésre fordítsanak. Mindezidáig tervalkuban dőlt el, hogy mennyi marad útfejlesztésre, s ez az összeg 1980 óta folyamatosan csökkent. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 18:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|