|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (2. rész)
|
- Zavartalanok, jól fejlődnek a magyar-szovjet politikai kapcsolatok - jelentette ki Iványi Pál, majd rámutatott: magyar részről nagyra értékeljük, hogy a Szovjetunió az elmúlt időszakban újabb gyakorlati intézkedéseket tett a területén élő magyar nemzeti kisebbség helyzetének javítására. Megvan a remény arra, hogy ezeket a közeljövőben további hasonló intézkedések követik. Partnerünk jelezte készségét a határ menti területek gazdálkodó szervezetei és intézményei közötti együttműködés fejlesztésére, az emberi kapcsolatok ezzel összefüggő bővítésére. A továbbiakban utalt arra, hogy a Szovjetunió több mint négy évtizede legnagyobb külgazdasági partnerünk. Pótolhatatlan beszerzési forrása volt és marad a magyar gazdaság számára szükséges energiahordozóknak és nyersanyagoknak. Számos magyar ipari objektum létesítésében vett részt gépek, berendezések szállításával, szellemi-műszaki szolgáltatásokkal. A Szovjetunió a legnagyobb vásárlója feldolgozóipari és élelmiszergazdasági termékeinknek. A gépipari termékek jelentős hányada kerül a Szovjetunióba. A Központi Bizottság titkára elmondta: a magyar-szovjet áruforgalom csökkenése, KGST-kereskedelmünk növekedésének megtorpanása is jelzi, hogy a tagországok belső gazdasági problémái mellett a korszerűtlen együttműködési mechanizmus is gerjesztője a nem kívánatos dezintegrációs jelenségeknek és folyamatoknak. Az együttműködési mechanizmusból eredő fékező hatás mérséklése, ellensúlyozása érdekében magyar részről már hosszabb ideje szorgalmazzuk az önálló vállalatok együttműködésére épülő mikrointegrációs kapcsolatok fejlesztését. A továbbiakban az új vállalati együttműködési formák elterjedéséről, eredményeiről szólva megállapította: több mint 250 magyar szervezet alakított ki közvetlen kapcsolatot szovjet partnerekkel; együttműködés jött létre számos szovjet tagköztársasággal; 13 vegyesvállalat működik, s a közeljövőben várhatóan további közös cégek kezdik meg tevékenységüket. Hozzátette: összességében azonban az új együttműködési formák még nem képviselnek számottevő volument, arányuk a teljes magyar-szovj et áruforgalmon belül alig éri el az 1 százalékot. Rámutatott: minden korábbinál sürgetőbben vetődik fel a szocialista gazdasági integráció, az együttműködési mechanizmus gyökeres átalakításának igénye. Az együttműködésben nagyságrendileg nagyobb teret kell biztosítani a vállalatoknak, az áru- és pénzviszonyok érvényesülésének. Az 1991-95. évi együttműködés már ennek az elvnek a figyelembe vételével alakul ki. (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|