|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (1. rész)
|
1989. március 13., hétfő - Az MSZMP egyelőre maradjon a munkahelyeken. Nem a munkahelyről való kivonulás, hanem a bentmaradás stratégiájára van szükség. A pártszervezet úgy épüljön be a vállalati-intézményi mechanizmusba, hogy képviselőjének jelenléte természetes legyen - foglalt állást hétfői kibővített ülésén az MSZMP Budapesti Bizottsága. A tanácskozáson - amelyen Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára elnökölt - részt vettek a kerületi pártbizottságok első titkárai, a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a pártbizottság osztályvezetői. A testület Jassó Mihály előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a Központi Bizottság március 7-ei üléséről. Ezt követően a pártbizottság Steiner Arnold titkár előterjesztésében - a pártviták nyomán - megvitatta és elfogadta a munkahelyi és lakóterületi pártszervezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól szóló előterjesztést, és állástfoglalt a politikai rendszer reformjának néhány kérdésében.
A testületi ülésen tizenöten fejtették ki véleményüket az első napirendi ponthoz kapcsolódóan. Elhangzott: az a tapasztalat, hogy a párttagság a pártviták fórumait használta fel arra, hogy kifejtse véleményét az áremelésekről, az életszínvonalat kedvezőtlenül befolyásoló folyamatokról, a párt felső vezetőinek megnyilatkozásairól, időszerű politikai eseményekről. Az MSZMP KB vitaanyagát a kommunisták nagytöbbsége elnagyoltnak tartotta. Véleményük szerint a párt átfogó programja, szerepének, feladatvállalásának tisztázása nélkül meddő dolog részkérdésekben állást foglalni. A viták tapasztalatai is alátámasztják, hogy az alapszervezeti pártmunkában olyan koncepcióváltásra, gyakorlatra van szükség, amelynek lényege: a párt politikáját jobban összhangba kell hozni a helyi igényekkel, reálfolyamatokkal. Végigvonult a vitában - a múlt tisztázása igényének fenntartása mellett - az előretekintés fontossága, az, hogy az MSZMP helyezze munkájának középpontjába az új politikai rendszerrel járól feladatokat. Többen a gazdasági és a politikai reform szerves egységének hangsúlyozásával együtt a gazdaság fontosságát emelték ki, megállapítva, hogy szükség van a gazdasági program megalapozására, kidolgozására, illetve mai időszakra vonatkozó aktualizálására. (folyt.köv.)
1989. március 13., hétfő 17:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (2. rész)
|
A lakóterületi pártmunkával összefüggésben hangzott el az a megállapítás, hogy a párttagoknak, a pártszervezeteknek ott kell lenniük, ahol a politikai közélet zajlik. A párt tagjai a lakóterületükön is vállaljanak közéleti megbizatást, aktívan vegyenek részt a társadalmi vitákban, a választások előkészítésében. Ennek érdekében minél előbb létre kell hozni a lakóterületi politikai központokat, biztosítani a körzeti pártalapszervezetekben folyó munka személyi és tárgyi feltételeit. A tanácskozáson - a pártviták tapasztalatait is figyelembe véve - szorgalmazták a párt választási rendjének korszerűsítését, a közvetlen választás, delegálás és ajánlás módszerét, a megválasztottak szoros függőségét választóiktól. A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről szóló állásfoglalás-tervezettel kapcsolatban - egyetértve a dokumentumban megfogalmazott helyzetértékeléssel - többen hangsúlyozták, hogy a társadalmi fejlődésben a gazdasági és politikai reformfolyamatok egységének kell érvényesülni. Egyetértés alakult ki abban is, hogy - a realitásokat tudomásul véve - a hatalom gyakorlása a többpártrendszer keretei között valósulhat meg. Fontosnak ítélték, hogy a többpártrendszerre történő átmenet fokozatosan, kiszámítható politikai folyamat eredményeként valósuljon meg. Ebben az MSZMP-nek kezdeményező és meghatározó szerepre kell törekednie. Ehhez szükség van más politikai erők alkotmányos alapon álló, felelős szerepvállalására is. E nagy horderejű változáshoz a pártnak elsősorban önmagát kell megújítania. A testületi ülésen is kitünt, hogy a főváros kommunistái a párt akció- és cselekvési egységének erősödését, a tömegtámogatás növekedését várják a rövidebb időszakot átölelő, világos, közérthető politikai programtól. Ugyancsak a politikai rendszer reformjával kapcsolatban vetődött fel egy rendkívüli munkakongresszus esetleges összehívása. Többen úgy foglaltak állást: ez károkat okozna a reformfolyamatoknak, hiszen a párttagság jelentős része szellemi mozgásban van, a viszonyok újragondolása folyik. Mások azt hangsúlyozták, hogy mivel még nem lehet a párton belül közmegegyezést teremteni, eredményesebb lehet egy pártértekezlet jellegű tanácskozást tartani, amely lendületet adhat a párt felső vezetése számára, az MSZMP átalakítására. Mint megfogalmazták: az MSZMP így tudna valójában a folyamatok élére állni, s nem ,,követő,, módon dolgozni. Javaslat hangzott el arra is, hogy ezentúl ne határozzák meg előre a kongresszusok időpontját, hanem az igényeknek megfelelőn hívják össze a párt legfelsőbb fórumát. (folyt.köv.)
1989. március 13., hétfő 17:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (3. rész)
|
Az ülésen áttekintették a főváros politikai hangulatának főbb jellemzőit. Barabás János titkár, a napirend előterjesztője utalt arra, hogy a Budapesti Pártbizottság ezentúl évente összegzi a fővárosban érzékelhető társadalmi, politikai folyamatokat, a közhangulat változásainak főbb elemeit. A mostani áttekintés elsősorban a budapestiek életkörüleményeiben és életszínvonalában bekövetkezett - zömében romlást mutató - jeleket tárta fel. Az előadó megerősítette azt a tapasztalatot, hogy a hangulatok, vélemények alakulására a legkedvezőtlenebb hatást az anyagi életviszonyokban érzékelhető változások okozták. Az információs jelentések is jelzik, hogy a reformot általában igénylik a kommunisták, de a többség úgy véli: a politikai intézmények változása gyorsabb a kelleténél, míg a gazdasági reformok kevés kézzelfogható eredménnyel jártak. Nehezíti a reformmal való azonosulást, hogy a fogyasztás visszaszorítását - több drasztikus áremeléssel, az adórendszer bevezetésével - továbbra is a reform számlájára írják. Ugyancsak nehézségeket okoz, hogy a gazdaságpolitika szándékaiból mindeddig elsősorban az egyensúly-javító intézkedések váltak láthatóvá, a pozitív elmozdulás, a növekedés jelei váratnak magukra. A politikai kérdésekről alkotott véleményekből kitűnt, hogy az alapszervezetekben úgy érzik: magukrahagyottan dolgoznak, nincs határozott állásfoglalás, és tartanak a vezetőszervek gyakori véleményváltoztatásaitól is. Kifogásolták, hogy fontos kérdésekben a pártvezetés - ígérete ellenére - továbbra is a tagság véleményének megkérdezése nélkül, a párt nevében nyilatkozik. Utaltak többek között a többpártrendszerrel, 1956 megítélésével, a május 1-jei nagygyűléssel, március 15-ével és november 7-ével kapcsolatos állásfoglalásra. Barabás János végül felhívta a figyelmet arra, hogy a fővárosi kommunisták és a közvélemény szélesebb csoportjai nehezen képesek követni a felgyorsult politikai változásokat, gyakran értetlenül szemlélik az eseményeket. A pártról úgy vélekednek, hogy az politikailag megosztott, szervezetileg meggyengült. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy nincs kialakult elképzelés, egyetértés abban: hogyan lehetne újjászervezni a pártéletet. A testület ezt követően megvitatta és elfogadta a budapesti pártmozgalom ez évi költségvetését, amely a szükségesnél mintegy 30 százalékkal kevesebb. Ezért szigorú takarékossági intézkedéseket léptetett életbe; többek között csökkenti a fővárosi pártapparátus létszámát. (MTI)
1989. március 13., hétfő 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|