|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetekfeletti tévé - közösségi viták
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. március 1. szerda (MTI-tud.) - Az európai közösség székhelyén élénk visszhangot váltott ki, hogy miután hétfőn a tizenkét tagállam miniszterei az egységesített nagypiac perspektívájában csak általánosságokban mozgó kompromisszumot tudtak kidolgozni a nemzetek feletti televiziózás európai műsorának védelmében, s Párizs azt is elutasította, kedden a témában ugyancsak igen aktív, 22 országot tömörítő Európa Tanács értekezletén sem sikerült megegyezni, szintén az EK-országok nézeteltérései miatt.
A vita lényege az, hogy a Nyugat-Európában rohamléptekkel kiépülő űrteleviziózás a szabad verseny törvényeinek engedelmeskedjék, mint azt Nagy-Britannia, az NSZK, Dánia és velük az EK tagállamok többsége sürgeti, avagy Franciaország, Belgium, Spanyolország és Luxemburg (az utóbbi tévés nagyhatalom) óhajának megfelelően kötelező szabályokat tartalmazzon az európai kulturális értékek, műsorgyártás védelmében. Ez volt a Mitterrand francia államfő által a közösség decemberi ródoszi csúcsértekezletén előterjesztett televiziós Euréka-terv lényege is. Jacques Delors, a közösség bizottságának elnöke akkor mozgósításra szólított fel egy olyan hírközlési jövő elkerülésére, amelyben a tévékészülékek japánok, a műsorok amerikaiak lennének Európában, s csak a nézők maradnának európaiak. A nagy fogadkozások ellenére hétfőn Franciaország és szövetségesei csatát vesztettek a belső piac 1992-es kiépítésével foglalkozó miniszteri tanácsülésen. A spanyol elnökség által előterjesztett kompromisszumos formula ugyan állást foglal az európai művek pártolása mellett, de ennek értékét semmivé teszi az a fogalmazás, hogy ,,amikor ez lehetséges,, - s az, hogy nincs szó kötelező normákról. Egyes korábbi javaslatok a sugárzott műsorok 60 százalékában kívánták megszabni az európai programok arányát, amely jelenleg bizonyos területeken az 5 százalékot sem éri el. Franciaország így nem csatlakozott a kompromisszumhoz, s a hétfői tanácskozás eredménytelenül végződött. Ez kudarcra ítélte az Európa Tanács keddi strasbourgi megbeszélését is, amelyen a Tanács által javasolt európai tévé-konvencióról kellett volna állást foglalniok a nagyköveteknek. A spanyol képviselő javasolta a téma megvitatásának elhalasztását március 15-re. Időközben a Tizenkettek külügyminiszterei - március 13-án - ismét megvitatják a kérdést. +++
1989. március 1., szerda 18:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|