Rendszerváltás és az MTI

	Operaház - brit sajtó (1.rész)
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: London, 1989. március 1.szerda (MTI-TUD) - Elismeréssel méltatják a vezető brit lapok szerdán a Magyar Állami Operaház vendégjátékát. A kritikusok kiemelik, hogy ezúttal először került színre Londonban Bartók eredeti szándéka szerint egy színházi estén ,,A Kékszakállú herceg vára,, című opera és a két balett, a ,,Fából faragott királyfi,, és a ,,Csodálatos Mandarin,,. Sajnálkozással jegyzik meg, hogy a korszerűsítésre szoruló Covent Garden-i épület elavult színpadtechnikája miatt sokáig tartottak az átdíszletezések, s ez volt az oka annak is, hogy nem kerülhetett sor a Bartók-opera legújabb magyar színpadi változatának megígért bemutatójára. ,,Az öt év előtti változat azonban nem okozott csalódást: Mikó András produkciója hívebben tolmácsolja a zeneszerző mondanivalóját, mint bármelyik előadás, amit eddig valaha is láttam,, - írja David Murray, a Financial Times operakritikusa. Kiemeli, hogy ,,a zenekar Lukács Ervin vezényletével mélyen átérzett teljesítményt nyújtott. Az énekesek hasonlóképpen: Polgár László (az első esti előadás címszereplője) sötéten szép hangjával arisztokratikus és stílusosan komor Kékszakállú, Komlósi Ildikó, a vonzó, fiatal mezzo pedig eleven, merész Judit,,. A The Daily Telegraph azt emeli ki, hogy ,,mint a legtöbb modern produkció, Mikó András rendezése is magára a zenére és tolmácsolóira helyezte a hangsúlyt a szándékoltan gyér cselekményű opera előadásában. Ezt a felfogást alátámasztották Forray Gábor díszletei is,,. ,,A zenekar olyan ihletett és magabiztos teljesítményt nyújtott - írja a The Daily Telegraph -, ami el is várható Bartók honfitársaitól. Lukács Ervin és kitűnő zenekara hibátlanul bontotta ki a mű érzéki szépségét. A hatás szempontjából nagyon sokat jelentett, hogy az opera eredeti nyelven hangzott fel, s megfelelő korú és megjelenésű művészek voltak a főszereplők. Komlósi Ildikó érzelemdús és érzéki hangja, sötét szépsége és a jó megjelenésű Polgár László erőteljes bassz-baritonja ideális Kékszakállú-előadást nyújtott. Mindketten méltóságteljesen és szenvedélyesen énekeltek.,, (folyt.) 1989. március 1., szerda 12:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Operaház - brit sajtó (2.rész)
A The Times szerint a magyar előadás rácáfolt arra a vélekedésre, hogy a Bartók-opera inkább a fülnek, mint a szemnek való. ,,A Magyar Állami Operaház bemutatója azt bizonyította, hogy a darab nagyon is intenzíven színpadi mű. Polgár László és Komlósi Ildikó nemcsak a szöveget tolmácsolja tisztán és erőteljesen, hanem - Mikó András rendezésében - a színészi játék útján új távlatot ad a műnek. Ez a produkció a lélektani részletekre összpontosít,, - írja a The Times. A The Guardian ,,varázslatosnak,, minősíti az opera előadását, kiemelve, hogy ,,Polgár László sziklaszilárd és gyönyörű hangjával fenséges Kékszakállú, nemkülönben csodálatos Judit a színésznőnek is kitűnő Komlósi Ildikó,,. A tánckritikusok egybehangzóan felsőfokú jelzőkkel illetik a ,,Csodálatos mandarin,, új magyar színpadi változatát. ,,Seregi László koreográfiája a történet lényegét alkotó durvaságra összpontosít és ebben rejlik színpadi hatása. A valaha is látottak közül számomra ennek a zeneműnek ez az egyetlen hiteles színpadra állítása,, - írja a Financial Times. Kiemeli Forray Gábor ,,brutális nagyvárosi színpadképét,, , Pongor Ildikónak ,,a karakter mélységeit felszínre hozó lány-ábrázolását,, , Keveházi Gábor ,,mély benyomást keltő,, mandarinját. A The Times szerint ,,Seregi Lászlónak sikerült a mai közönség számára elfogadhatóvá tennie a mai ember számára sem valóságként, sem allegóriaként nem túlságosan hihető két balettet.,, Szintén kiemeli Pongor Ildikó és Keveházi Gábor erőteljes jellemábrázolását. A The Guardian ,,örömteli eseményként,, méltatja a magyar állami operaház vendégjátékát, amelynek során, mint írja ,,a magyar korona három drágakövét mutatták fel a londoni közönségnek,,. Utal a magyar vendégek hibáján kívül túlságosan hosszúra nyúlt szünetekre és hangoztatja: ,,Mindazok, akik türelmesek voltak, az est legizgalmasabb, legfelvillanyozóbb élményének jutalmában részesültek: a ,Csodálatos mandarin, olyan új színpadi változatát láthatták, amely összefüggéseibe helyezte a Bartók-partitura brutalitását, felmutatva egybehangzását a magyar vérmérséklet izzó hevével. Seregi László koreográfiája hozzásegített bennünket a mű cselekményének modern értelmezéséhez és mélyebb megértéséhez,,.+++ 1989. március 1., szerda 12:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »