 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
 |
Elhagyták a börtönt a katonai szolgálatot megtagadó fiatalok (1. rész)
|
1989. március 1., szerda - Elhagyta a baracskai börtönt és fogházat szerdán az a 70 fiatalember, aki a katonai szolgálat lelkiismereti és vallási okokból való megtagadása miatt fogházbüntetését töltötte. A szabadulók előtt Vörös Ferenc, a börtön és fogház parancsnoka olvasta fel Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter parancsát, szabadságvesztés büntetésük hat hónapra szóló félbeszakításáról. Az átöltözést, a szabadulással együtt járó formaságok intézését követően a fiatalokat két autóbusszal vitték ki a vasútállomásra.
A büntetés-félbeszakítással szabadult fiatalok a honvédelmi
törvény megjelenéséig büntetett előéletűek lesznek, de a törvény
hatályba lépését követően mentesülnek majd a szabadságvesztés
következményei alól. A büntetés félbeszakításával egyébként
többségüknél jelentősen rövidült a szabadságvesztés ideje.
A most szabadult fiatalokat - mint a fogadásukra jött
hozzátartozóik elmondták - visszavárják a régi munkahelyükre.
X X X
Az Országos Béketanács kezdeményezésére mindenki számára
elfogadható megoldást kerestek tavasszal is az alternatív katonai
szolgálat kérdésében több találkozón. Ezeken az eszmecseréken a
Honvédelmi Minisztérium, az Állami Egyházügyi Hivatal, a KISZ, a
békemozgalom és az egyházak képviselői, valamint szakértők és az
alternatív katonai szolgálat bevezetését kezdeményező állampolgárok
vettek részt. A társadalom érdekeivel és hazánk szövetségi
kötelezettségeivel összhangban álló, az egyénnek feloldhatatlan
lelkiismereti konflikust nem jelentő megoldásról eltérő nézetek
alakultak ki.
Az Országos Béketanács, illetőleg a Kelet-Nyugat Párbeszéd
Hálózat Kör egyaránt napirenden tartotta a témát, folyamatosan,
szinte havonta szerveztek megbeszéléseket. Ezeken indítványozták
többek között, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálat mellett
legyen lehetőség alternatív szolgálatra a hadseregen kívül, például
az egészségügyben, a környezetvédelmi munkáknál és a társadalmi
szerveknél. Megfogalmazták azt is, hogy ennek a szolgálatnak nem
lehet büntető jellege.
Az Országgyűlés akkori alelnöke, Péter János tavaly június végén
vett át egy közérdekű bejelentést a társadalmi békeszolgálat
bevezetéséről. Ebben a 790 aláíró rámutatott, hogy sok más ország
törvényes lehetőséget ad erre. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 16:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elhagyták a börtönt a katonai szolgálatot megtagadó fiatalok (2. rész)
|
Ily módon a lelkiismereti okokból a katonai szolgálatot megtagadók
szabad emberként, törvényesen, társadalmi munkával helyettesíthetik
a fegyveres szolgálatot, s ennek Magyarországon is adottak a jogi
feltételei. Szeptemberben az emberi jogokért tartott koncert
alkalmával az Amnesty International itt tartozkódó vezetői is
szorgalmazták ennek a szolgálatnak a bevezetését hazánkban.
Október 5-én az Országház mellett, a Kelet-Nyugat Párbeszéd
Hálózat szervezésében tucatnyi egyesület és társaság részvételével
tüntetés volt a lelkiismereti okból katonai szolgálatukat megtagadó
160 fiatal szabadon bocsátásáért és a polgári szolgálat
bevezetéséért. A tüntetők minderről nyilatkozatot juttattak el Grósz
Károly akkori miniszterelnöknek és Stadinger Istvánnak, az
Országgyűlés elnökének.
Ugyancsak októberben Szabó Egon vezérőrnagy, a Magyar
Néphadsereg politikai főcsoportfőnök-helyettese hazánkban dolgozó
külföldi tudósítóknak elmondta, hogy a ,,pontosított,, magyar
katonai doktrina - amely az új világpolitikai és gazdasági
körülményekhez igazította a Magyar Néphadsereg feladatait - már
tartalmazza az alternatív katonai szolgálatot is. Az elképzelések
abból indultak ki - mondta akkor -, hogy a haza védelmének
,,többféle módon lehessen eleget tenni,,.
A Minisztertanács november elején döntött ebben a kérdésben. A
kormány elhatározta, hogy a már korábban bevezetett fegyver nélküli
katonai szolgálat mellett lehetővé teszik a polgári szolgálatot is:
a vallási vagy lelkiismereti okokból semmiféle katonai szolgálatot
sem vállaló fiataloknak 36 hónapot kell majd az Állami Bér- és
Munkaügyi Hivatal által kijelölt munkahelyen, a katonai
elhelyezéshez hasonló körülmények között dolgozniuk.
Január 9-én több alternatív szervezet nyújtott be kérelmet ebben
a tárgykörben az Országgyűlés Sajtóirodájához. Másnap Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter expozéjában jelezte: az alkotmánynak a
honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit is módosítják,
hogy a lelkiismereti, vallási okokból fegyveres vagy katonai
szolgálatot nem vállalók számára is megteremtsék a polgári szolgálat
lehetőségét. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 16:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elhagyták a börtönt a katonai szolgálatot megtagadó fiatalok (3. rész)
|
Február elején a Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatót
tartott a bevonulásról és leszerelésről. Itt hangzott el, hogy az
ÁBMH május végéig készül el a polgári szolgálatot teljesítőket
érintő munkajogi koncepcióval, s azt akkor az Igazságügyi és a
Pénzügyminisztérium szabályozásával együtt terjeszti a kormány elé.
Elmondták azt is, hogy annak a sorkötelesnek, akit az első félévben
soroznak és az alternatív szolgálatot választja, ezirányú kérelmét
július 31-ig kell benyújtania az illetékes megyei hadkiegészítési és
területvédelmi parancsnoksághoz. Akik lelkiismereti okból a fegyver
nélküli katonai szolgálatot sem vállalják, engedély alapján,
állampolgári kötelezettségüknek polgári szolgálat teljesítésével
tehetnek eleget. A lelkiismereti okra hivatkozás megalapozottságát
bizottság fogja majd vizsgálni. (MTI)
1989. március 1., szerda 16:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|