|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország a brit tv-ben
|
London, 1989. március 31. (BBC, Panoráma) - Tegnap a Thames televízió, az angol tévé 3-as csatornája This Week - Ez a hét - című műsorát Magyarországnak szentelte. - Munkatársaink, Pallai Péter és Szente Péter vitatják most meg a dokumentumfilmet. Először Pallai Péteré a szó: - A legjobb, ha először átnézzük, hogy mit láthatott voltaképp a brit közönség ezen a félórás műsoron. A témák nagy része nem új a magyar hallgatónak, de briteknek mutatták, tehát szó esett az egyre növekvő gyülekezési-, szólás-, sajtó- és egyéb szabadságjogokról, a társadalom és a politika pluralizálódásáról, az alternatív szervezetek szerepéről, Magyarország kétségbeejtő jelenlegi gazdasági helyzetéről, és az angol kommentár itt az volt, hogy ebből a gazdasági kátyúból csak egy politikailag megreformált ország tudna kievickélni. Szó volt 1956-ról is, de azt hiszem, hogy a magyar hallgató számára a legérdekesebb része ennek a műsornak az volt, hogy a stáb megbízta független magyar közvélemény-kutatók egy csoportját azzal, hogy felmérést készítsen, hogy egy esetleges szabad választás esetén hogyan szavaznának a magyarok. Péter, te szociológus vagy, beszélj erről egy kicsit! - Kérlek, egy 500 főből álló, véletlenszerűen kiválasztott mintát kérdeztek meg erről, és tudtommal ez az első eset, hogy egy ilyen országos felmérés készült arról, hogy az emberek hogyan szavaznának szabad választáson ma Magyarországon. Ehhez, mint egykori szociológus szeretném nagyon gyorsan hozzá tenni, hogy ez persze nem jelenti azt, hogy amikor majd választások lesznek, akkor várható, hogy pont ugyanezt azt eredményt fogják majd produkálni, ugyanis ami a jelenlegi helyzetben áll fönn - hogy ezek a pártok még csak éppen most indultak meg, még nincsenek megszervezve, még nem volt lehetőségük arra, hogy a saját propagandájukat és kampányukat kifejlesszék - az természetesen nem ugyanaz a helyzet, ami egy valódi választások napján következne be. A jelenlegi helyzetben az MSZMP-re szavazna 35 százaléka a lakosságnak. A következő párt a szociáldemokraták 12 százalékkal, a Demokrata Fórum - habár még csak nem is párt - 11 százalékot kapna, a Kisgazdák 8-at, a Szabad Demokraták 6-ot, a Néppárt 5-öt és a fennmaradó 9 százalékon az összes többi pártnak kellene megosztoznia. Én meglepőnek tartom, hogy a régi pártok, amelyek már 40 éve nem működtek, a szociáldemokraták és a Kisgazdák - annak ellenére, hogy mindkét pártban az utóbbi hetekben belviszály dúl - viszonylag nagy százalékát kapták meg a szavazatoknak. A másik kommentárom az lenne - nem tudom, hogy te látod-e ezt -, hogy egy angol típusú választási rendszerrel, tehát ahol nem arányos a népképviselet, ott még mindig az MSZMP győzne. Sőt, ha én most az MSZMP-nek lennék egy vezetője, tagja, vagy akár szurkolója, akkor én borzasztó elégedetten nézném ennek a felmérésnek az eredményét, és ragaszkodnék hozzá, hogy az új választási törvénybe egy - az angolhoz hasonló - választási szerkezetet építsenek be, ami azt jelenti, hogy egy választókörzetben, aki a legnagyobb számú szavazatot kapja, az nyer - az első fordulóban. Ebben a felállításban csupán 51 százaléka az embereknek szavazna az ellenzéki pártokra és 35 százaléka az MSZMP-re. Az MSZMP képviselőjelöltje a 35 százalékkal kényelmesen verné a következő jelöltet, a szocdemet, aki csak 12 százalékot kap. - Így van. - Azt hiszem érdemes még megemlíteni az amerikai nagykövettel készített interjút. Palmer elmondta, hogy habár családjának kis megtakarított pénzét nem kockáztatná azzal, hogy fogadna a magyar reformpróbálkozások sikerére, de ha valamelyik kelet-európai országnak esélye lenne arra, hogy kilábaljon a jelenlegi válságból, az csakis Magyarország lehet. Sokkal inkább - mondotta Mark Palmer - mint Jugoszlávia, Lengyelország vagy a Szovjetunió. Es ehhez még azt is hozzátette nagyon érdekes módon, ahogy Amerikának, a Nyugatnak meg kell adnia a segítséget, ami ehhez szükséges. Nem mondta azt, hogy gazdasági segítség, de hát nyilvánvaló, hogy erre gondolt. Most még egyszer azt mondom, hogyha én a jelenlegi magyar rendszer egyik vezetője lennék, és láttam volna azt a programot, én nagyon elégedetten aludnék utána. - Én talán nem aludnék a helyükben ennyire nyugodtan, mert magad is említetted az elején, hogy választási kampány még nem volt, és még egy vagy két év eltelhet, amíg ilyen szabad választásokat megtartanak és addig a válság rosszabbodni fog, és maga a tény, hogy egy 800 ezres taglétszámú pártnak Magyarországon csak 38 százalékos támogatása akad olyan pártokkal szemben, amelynek legföljebb csak 10 ezer támogatója van, az már aggasztó lehet. - Ebben igazad van, de ehhez még azt is hozzátenném, hogyha én ennek a rendszernek hipotetikus embere lennék, akkor én túl hosszú távon nem is gondolkodnék ezen a dolgon. Egyelőre meg lennék elégedve még ezzel is. - Pallai Péter és Szente Péter vitatták meg az angol tévé tegnapi, Magyarországról szóló dokumentumfilmjét. +++
1989. március 31., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|