![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Horn Gyula sajtótájékoztatója (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Jótékony hatása volt annak is, hogy a magyar kormány, a Parlament illetve a magyar diplomácia állásfoglalásai eljutottak a romániai lakosság széles rétegeihez. A magyar diplomácia tevékenységét érintve Horn Gyula azt is elmondta: hazánk az események kezdetétől fogva kapcsolatban volt több nyugati fővárossal, hogy létehozza, illetve megerősítse a romániai események kapcsán kialakult nemzetközi szolidaritást. Közölte azt is: csütörtök délután telefonon beszélt Genscherrel, az NSZK külügyminiszterével, s megállapodtak abban, hogy az NSZK támogatja Magyarország és Ausztria kezdeményezését az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívására. Ez azért is különösen fontos - hangoztatta a magya diplomácia irányítója -, mert mindezek a hírek eljutottak Románia népeihez, s bizonyította számukra, hogy harcukban nem maradtak magukra. Horn Gyula a magyar kormány és a Külügyminisztérium nevében köszönetet mondott mindazon magyar politikai pártoknak, szervezteknek és mozgalmaknak, amelyek segítséget nyújtottak a nemzetközi szolidaritás megszervezésében. Bár a romániai helyzet képlékeny, az már most is látszik, hogy rendkívül komoly erőfeszítések történnek a helyzet stabilizálása érdekében. Magyarország ezt továbbra is nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel követi nyomon, s határozottan kifejezi: hazánk Románia valódi demokratikus átalakulásában érdekelt. Horn Gyula hangsúlyozta: Magyarország kész új alapokon, a jószomszédság jegyében rendezni a Romániához fűződő viszonyát; ez magában foglalja a romániai magyarság jogaiba való visszaállításának kérdését is. Ezzel kapcsolatban emlékeztette az újságírókat arra, hogy Romániában az elmúlt évtizedekben óriási rombolást hajtottak végre az élet minden területén, különösen a szellemi, tudati szférában. Ceausescu a nacionalizmust tette meg politikájának alapjául, amitől minden román ember, de különösen a nemzetiségek, mindenekelőtt a magyarság szenvedett. A kormány felelősséget vállal a romániai magyarság sorsáért, ezt nem rendelheti alá semmilyen más érdeknek. Nyilatkozatát zárva, Horn Gyula végezetül két gyakorlati kérdést érintett. Közölte, hogy a magyar-román határon nincsen lényeges változás, eddig csak néhány nyugati rendszámú gépkocsi tudott bejutni Romániába. Mindazonáltal a külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a Magyarországon tartózkodó romániai menekülteknek rövidesen lehetőségük lesz visszatérni hazájukba, ha így döntenek. Magyar részről semmiféle adminisztratív akadályt nem támasztanak a visszatérés elé. A másik gyakorlati tudnivaló, hogy a Minisztertanács úgy határozott: azonnali segítséget nyújt állami vonalon a Romániában megsérült emberek orvosi ellátásához. (folyt.köv.)
1989. december 22., péntek 17:57
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|