|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Német kérdés
|
München, 1989. november 29. (SZER, Világhíradó) - Szalai Tamás kommentárja következik: - Ha a nyugatnémet gazdasági csoda olyan rövid életűnek bizonyult volna, mint a csodák általában, a német újraegyesítés kérdése ma aligha foglalkoztatná a világot. De az a vonzóerő, amelyet a nyugatnémet életszínvonal, és persze általában az egész Nyugaté, a szovjet érdekszférába kényszerített népekre évtizedek óta gyakorol, örökös időkre nem maradhatott hatás nélkül. A demokrácia elemi erejű követelése a Szovjet Távol-Kelettől a Berlini Falig nem kis mértékben, de persze korántsem kizárólag, éppen a gazdasági fejlődés hiánya, vagy lassúsága miatt rázkódtatja meg a háború után kialakult, természetesnek soha nem számító nemzetközi rend alapjait. A kelet- és közép-európai népek tiszteletre méltóan civilizált megmozdulása, a kommunista láncok fellazításának, sőt lerázásának bámulatot kiváltó törekvése, válaszadásra késztette, készteti a szabad világot, nehogy további békés szemlélői szerepe esetleg végzetesnek bizonyuló lépéshátrányba, a késő bánat állapotába sodorja. A nyugati válasz mindarra, ami forgószélként vágtat végig a vén Európán, elsősorban Bonntól volt több mint esedékes. A keleti kommunista status quo fokozatos megszűnésének következményei sehol sem vetnek fel annyi megoldásra váró kérdést gyakorlatilag és érzelmileg egyaránt, mint az NDK és az NSZK között. Kohl kancellárnak a fokozatosság elvén alapuló 10 pontból álló újraegyesítési koncepciója, amelyet tegnap fejtett ki a bonni parlamentben, részletes hozzájárulás a német kérdéshalmaz békés rendezéséhez. Ha a nyugatnémetek és a keletnémetek többsége akarja - mondotta a kancellár -, ő bizonyos abban, hogy lesz egyesített Németország. De ahhoz, hogy az akarat odaát, a másik német államban szabadon kifejezésre juthasson, Kohl előfeltételként kikötötte a valóban szabad választások megtartását és demokratikus kormány létrejöttét az NDK-ban. A gazdasági gyorssegély útját álló eme legfőbb akadályok eltávolítását hosszabb távon konfödereció, majd föderáció követné. (folyt.)
1989. november 29., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|