 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
 |
A tömegtájékoztatás nagy hiányoságai
|
------------------------------------
München, 1989. november 11. (SZER, Magyar híradó) - Bármilyen
örvendetesen kibővült a tájékoztatás tömege Magyarországon, van
néhány kérdés, amely körül meglepő, vagy talán nem is meglepő
hiányok mutatkoznak - erre mutat rá Tamás Gáspár Miklós, a Szabad
Demokraták Szövetségének ismert vezető személyisége:
- Az elmúlt korszak terhes örökségéről sokat beszélünk, de van
egy-két olyan szempont, amiről az ember hajlamos is megfeledkezni.
Például az, hogy a cenzúra nem pusztán a magyar sajtó és a magyar
tömegkommunikáció erkölcsi nívóját tette tönkre, hanem
tapasztalhatjuk minden nap, hogy a magyar sajtónak és
tömegkommunikációnak hiányzik a kellő szakmai, professzionális
színvonala is, amiben - azt gondolom - nem az újságírók a ludasok,
hanem azok a körülmények, amelyek a demokratikus, vagy nyugati
értelemben vett modern újságíró tipusát Magyarországon nem
alakították ki. Ebben az egyik legfontosabb példának azt tartom,
hogy miként kezelik a magyar médiák és a magyar újságok a mai magyar
belpolitika két döntő fontosságú fejleményét.
Az egyik ilyen fejlemény a Magyar Szocialista Párt kudarca, a
másik ilyen fejlemény pedig a négy emlékezetes kérdésben kiírt
népszavazás. Mind a két dologról megjelentek interjúk érdekeltekkel,
a dologban elfogult, elkötelezett emberekkel, de nem akadt olyan
magyar újságíró, aki egy komoly elemzésre vállalkozott volna, aki
megpróbálta volna pártatlanul tájékoztatni az olvasókat arról, hogy
két dolog van, mi minden forog kockán.
A Magyar Szocialista Párt kudarca, hogy egy tömegpártként újjá
szervezi önmagát, egy olyan döntő jelentőségű esemény a jelenkori
magyar történelemben, ami talán csak 1956-hoz hasonlítható. Akkor is
forradalomban omlott össze a kommunista párt percek alatt, most
pedig békés körülmények között derül ki, hogy annak a mérsékelt
reformerségnek, amelyet Nyers Rezső és Pozsgay Imre pártja képvisel,
nincsenek igazán hívei az országban. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|