|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
A DISZ állásfoglalása a népszavazásra feltett kérdésekről és a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogköréről (2. rész) (OS)
|
- népszavazást kezdeményezni, ha ezzel szintén a saját legitimációs alapját képező Országgyűlés mindenhatóságát kérdőjelezné meg. Ezeket a lehetőségeket végig elemezve, bár egy közepesen erős köztársasági elnök is ennél lényegesen több érdemi és nem protokolláris jogosítványt és jogkört élvez, nem csodálkozunk azon, hogy a politikai pártok mostanában egymás után (lásd MSZDP, Kisgazdapárt) sietve jelentik ki, hogy kívánatosabb lenne az elnököt majd az új parlamentnek megválasztani. Túl nagy lenne számukra egy olyan elnök hatalma, aki funkcióját nem a pártok egyezkedéséből származtatja, hanem a nép előtt mérte meg magát és találtatott súlyosnak. A fentiekre tekintettel ezért kezdeményezzük azt, hogy a magyar állampolgárok döntsenek november 26-án amellett, hogy ők válasszák meg majd január 7-én a köztársasági elnököt. Kezdeményezzük az országgyűlési képviselőknél azt, hogy még a decemberi ülésszak alatt módosítsák az Alkotmány 29/A. paragrafusa (1) bekezdését - mely szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja négy évre - úgy, hogy ez mindig a nép jogosítványa legyen. Magyarországon még nagyon fejletlen a pártstruktűra, nem tisztultak még le a pártok arculatai - ehhez még legalább egy évtized kell -, ezért a jelenlegi pártokból felálló Országgyűlés nem alkalmas egy önálló hatalmi ág letételményesét, a köztársasági elnököt megválasztani. Kezdeményezzük egy pontban még a köztársasági elnök jogkörének megváltoztatását. Ha az elnök visszaküldi a törvényt egyet nem értése esetén újratárgyalásra az Országgyűlésnek, és ha az ennek ellenére változatlan formában kívánja elfogadni, ezt csak minősített többséggel tehesse meg. Ennél erősebb jogkörű elnök megválasztását mi sem tartjuk kívánatosnak, de a függetlenségét a Parlamenttől, nagyon fontosnak. Ha ezt a módosítást az Országgyűlés nem valósítja meg, az új összetételű, pártokra épülő Parlament biztos nem fogja, hiszen nem is várható el tőle, mert ezzel saját hatalmát korlátozná. Nem szabad abszolutizálni az Országgyűlést, hiszen a nyugati tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy összetételét a legerősebb párt vagy pártkoalíció által elfogadtatott hatályos választójogi törvény határozza meg. Ez legtöbbször nem tükrözi a valóságos szavazati arányokat. Például nálunk is az egyéni választókerületek töredékszavazatainak kisebb súllyal történő értékelése, a kis pártokra leadott szavazatok elvesztése, s a nagy pártok mandátumainak ezzel történő növelése mind-mind torzítják az arányokat. (f.k.)
1989. november 10., péntek 15:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|