 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
 |
Négypárti koalíció
|
------------------
München, 1989. november 8. (SZER, Magyar híradó) - A bevezetőben
említett négypárti koalíció nem egy kormánykoalíció terve, hanem a
november 26-iki népszavazásra vonatkozó megállapodás. A részleteket
Lángh Júlia foglalja össze:
- Az 1989. november 26-iki első magyarországi népszavazás
megváltoztathatja a hazai politikai kultúrát - hangzott el azon a ma
délelőtti budapesti sajtótájékoztatón, amelyet a "Négy igen" kampány
jegyében tartott közösen négy párt: a Fidesz, a Független Kisgazda,
Földmunkás és Polgári Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és
a Szabad Demokraták Szövetsége. A négy párt együttes fellépése már
önmagában politikai esemény.
A négy igen felhívás arra szól, hogy igennel szavazzanak a
választópolgárok mind a négy kérdésben azon a népszavazáson, amelyet
a parlament a 100 ezernél több állampolgár kezdeményezésére a
törvénynek is megfelelően kiírt.
Nem felel meg viszont a törvényeknek az, hogy a parlament az
eredeti kérdések fogalmazását megváltoztatta és magyarázatokat
fűzött a kérdésekhez a szavazócédulákon és a lakossági
tájékoztatókban. Ezek a törvényellenesen odabiggyesztett
magyarázatok félrevezetőek. A köztársasági elnökválasztás kérdésében
például azt sugallják, hogy az igen szavazattal megfosztanák a népet
az államfő választás élményétől, holott a kérdés nem az
elnökválasztás tényére, hanem az időpontra vonatkozik, és - hangzott
el a mai sajtótájékoztatón - amennyiben a nép úgy dönt, hogy nem
akar elnökválasztást a parlamenti választások előtt, akkor sem
biztos, hogy megfosztotta magát a közvetlen elnökválasztástól,
hiszen az új parlament, amelynek az alkotmány szerint az államfő
választása a hatáskörébe tartozik, dönthet úgy, hogy ezen változtat.
A törvény tehát úgy szól, hogy a népi kezdeményezésre kiírt
népszavazás lapja csak az eredeti kérdéseket tartalmazhatja és a
népszavazás időpontját, mást nem - tehát magyarázatokat nem.
(folyt.)
1989. november 8., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|