 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
 |
Emlékülés a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére (1. rész)
|
1989. június 10., szombat - A Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos emlékülést szombaton az MTA kongresszusi termében a szerveződő Magyar Néppárt és a Veres Péter Társaság.
A konferencián, amelyen Kanyar József, a Veres Péter Társaság
alelnöke elnökölt, előadások hangzottak el a Nemzeti Parasztpárt és
a Petőfi Párt tevékenységének politikai tanulságairól, a Nemzeti
Parasztpárt művelődés- és gazdaságpolitikájáról.
Balogh István történész egyebek közt szólt arról, hogy a
jobbágyfelszabadítást követően hogyan indult meg a parasztság
osztállyá szerveződése, illetve miként valósult meg a különböző
paraszti rétegek kialakulása. Az előadás részletesen foglalkozott a
harmincas évek kezdetben irodalminak indult, később politikaivá
terebélyesedett népi mozgalmáról, amely megelőzte a Nemzeti
Parasztpárt 1939 júniusában történt megalakulását.
Salamon Konrád történész mint a Nemzeti Parasztpárt legjelesebb
vezetőinek szemléletét néppártiság jellemezte, de ugyanakkor
tudatában voltak a nemzeti egység megteremtése fontosságának. Az
előadó hangsúlyozta a népi-nemzeti egység megteremtését sürgető
Veres Péter-i gondolat most is meglévő időszerűségét, nevezetesen,
hogy ma is feladat: a magyar nép, a magyar lélek és a magyar szellem
szentháromságának megteremtése.
Für Lajos történész a parasztpártok hajdani működéséből a mának
szóló tanúlságként vonta le, hogy miután ezek a pártok és mozgalmak
önmagukban nem voltak képesek számottevő politikai tényezővé válni,
kulcskérdés volt a szövetségesek keresése. Ugyanakkor a szövetséges
keresésének iránya mindig elhibázottnak bizonyult. (folyt.köv.)
1989. június 10., szombat 15:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Emlékülés a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére (2. rész)
|
A parasztpártoknak ma sem szabad szövetségeseiket a szélső
pólusokon keresni. A csendes forradalom állapotában élő
társadalmakat csak a mértéktartó erők képesek átvezetni az áhított
demokráciába.
Varga Csaba író-szociológus korreferátumában hangsúlyozta: a
modern Európában csak olyan pártnak van értelme, amely képes
demokratikus mozgalommá válni. Hangsúlyozta: a Magyar Néppártnak
csak akkor lehet esélye, ha képes olyan párttá szerveződni, amely
mozgalom-jellegű, nyitott, demokratikus párt, valamint sokféle
törekvés és szándék együttese. Nem az a feladat tehát, hogy a
Néppárt mindenáron tömegpárttá váljon, s mindenféle paraszti vagy
nemzeti erőt egy akolba tömörítsen. Elképzelhető a kisebb létszámú
párt is. A döntő az, hogy a Magyar Néppárt folytassa a Nemzeti
Parasztpárt legnemesebb szellemi és erkölcsi hagyományát az
általános nemzeti felemelkedés szolgálatát. (folyt.köv.)
1989. június 10., szombat 15:49
|
Vissza »
|
|
Emlékülés a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére (3. rész)
|
Sebestyén László történész a Nemzeti Parasztpárt
művelődéspolitikai hagyományait elemezte. Egyebek közt szólt arról,
hogy a harmincas években még nem lehetett a párt művelődéspolitikai
koncepciójáról beszélni. Az ezzel kapcsolatos elképzelések először a
népi írók műveiben körvonalazódtak, s az ő munkáikban megjelenő
elképzelések jelentették a kiindulási pontot. Ugyanakkor a Nemzeti
Parasztpárt megszületésétől kezdve törekedett arra, hogy a közép- és
felsőfokú oktatási intézményekben tanuló kisszámú parasztfiatalon
kívül a falusi ifjúsághoz is eljuttassák a kultúra értékeit. Ezt a
célt igyekezett a párt megvalósítani a népfőiskolák, az arany- és
ezüstkalászos tanfolyamok megszervezésével és működtetésével. 1945
után már határozott művelődési koncepcióval rendelkezett a Nemzeti
Parasztpárt. Szervezte és támogatta az iskolán kívüli népművelést.
Háziipari tanfolyamokat indított, 1946-ban 200 úgynevezett
parasztiskolát hozott létre, népfőiskolákat és népkönyvtárakat
működtetett. Törekedett megvalósítani mindazt, amit Veres Péter
ekképp fogalmazott meg: a Nemzeti Parasztpártnak "az egész embert
kell nézni gazdasági, szellemi és nemzeti életében..."
Grezsa Ferenc irodalomtörténész korreferátumában Németh László
munkásságát elemezte, megkülönböztetett figyelmet fordítva az író
pedagógiai elveire. M. Pál József történész okfejtésében a népi
írókat elítélő 1958-as állásfoglalást értékelte. Rámutatott a
dokumentum által is tükrözött visszasztalinizálódás és az
irodalomban teret nyert új dogmatizmus káros hatásaira.
Márton János közgazdász a Nemzeti Parasztpárt
gazdaságpolitikáját ismertetve kiemelte: a párt
gazdaságpolitikájában mindig központi helyen szerepelt az a
gondolat, hogy a feudális gazdaság talaján nem jöhet létre az új
magyar gazdaság. Súlyponti kérdésként fogalmazódott meg a
földreform. Ezzel kapcsolatban az előadó megjegyezte: a nemzeti
Parasztpárt gazdaságpolitikájának elvitathatatlan sikere az 1945-ben
végrehajtott földreform, amelynek előkészítése és megvalósítása
döntően ennek a pártnak a nevéhez fűződik. Az előadó a továbbiakban
azt fejtegette, hogy a Magyar Néppárt gazdaságpolitikai tervezetében
központi helyet foglal el a gazdaság és a kultúra egyenrangúsítása.
A Néppárt a jövőben is megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani a
vidéken élők műveltségének gyarapítására. Márton János végül
kiemelte: a parasztság érdekei nem érvényesülhetnek politikai
képviselet nélkül. Ugyanakkor a parasztság érdekképviselet hiányában
nem lesz képes befolyásolni a piacgazdaság működését. (folyt. köv.)
1989. június 10., szombat 20:12
|
Vissza »
|
|
Emlékülés a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére (4. rész)
|
Liska Tibor közgazdász korreferátumában azt emelte ki, hogy ma
nem egyszerűen a földreform, hanem az egész tulajdonlás kérdését
kell megoldani. Ebben pedig alapvető, hogy miként lehet a
,,zsebpénzből élőket,, tulajdonossá tenni. Szeredi Pál történész
egyebek közt emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Parasztpárt 1945
utáni gazdaságpolitikai elképzelései már tartalmazták a gazdasági
pluralizmus és többszektorúság koncepcióját.
Kanyar József a tudományos tanácskozást összegző zárszavában
kifejezte reményét, hogy az emlékülésen felidézett életerős,
modellértékű gondolatok nemcsak az újrainduló párt, a Nemzeti
Parasztpárt utódjaként létrejövő Magyar Néppártnak jelentenek majd
szellemi muníciót, hanem "tőkeerős szellemi bankbetétek" lesznek a
magyar politika számára is. (MTI)
1989. június 10., szombat 20:30
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|