|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
A Nagy Imre-temetés visszahangja
|
Washington, 1989. június 19. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Európai szerkesztőségünk mikrofonjánál Pongrácz Eszter, aki Nagy Imre temetésének kelet-és nyugat-európai visszhangját ismerteti: - Románia fasisztának és szocialistaellenesnek bélyegezte Nagy Imre és társai végtisztességét. Az Agerpres hivatalos hírügynökség azt jelentette, hogy Románia-szerte sokan juttaták kifejezésre a Budapesten lefolyt temetési ünnepség feletti felháborodásukat, amely - román felfogás szerint - egyértelműen az MSZMP és a varsói paktum ellen irányult. A román kormány emiatti tiltakozását jegyzék formájában át is adta a bukaresti külügyminisztériumba citált budapesti nagykövetnek. A Neues Deutschland, a keletnémet kommunista párt központi lapja azt írta: Budapesten a kommunista párt és a Szovjetunió elleni heves támadásokra került sor egy tüntetésen, amelyet az 1956-os eseményekkel kapcsolatban hazaárulással vádolt és halálra ítélt Nagy Imre - egykori miniszterelnök - és más politikusok emlékére rendeztek. A szovjet hírközlő szervek szűkszavúan és saját kommentár nélkül tudósítottak a budapesti temetésről. A moszkvai rádió egyszerűen 1956-os eseményeket emlegetett anélkül, hogy további magyarázatot fűzött volna a híradáshoz. A Pravada - a szovjet központi pártlap -, csupán TASZSZ-jelentéseket idézett, egyfelől a temetési ünnepségekről, másfelől a budapesti szovjet nagykövetség előtt lefolyt szovjetellenes tüntetésről. Egyedül a Komszomolszkaja Pravda cikke követelte a Szovjetunió szerepének felülvizsgálását az 1956-os magyar felkeléssel kapcsolatban. (folyt.)
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Nagy Imre-temetés visszahangja - 1. folyt.
|
Nagy Imre neve egybefonódott a sztálinizmus elleni küzdelemmel éppúgy, mint egy szocialista fejlődésen, önkormányzaton, demokratikus többpártrendszeren és nemzeti függetlenségen, valamint szuverenitáson alapuló népfront létrehozataláért vívott küzdelemmel - állapítja meg a Komszomolszkaja Pravda. A konzervatív igazodású párizsi Le Figaro a budapesti eseményeket premiernek nevezi egy kommunista országban, ahol elhatározták, hogy nyilvánosan is leróják tiszteletüket a tegnap árulói előtt. A vádlott státuszától az áldozat státuszáig csupán egyetlen, de hatalmas lépésre volt szükség. Olyan lépésre, amely a terrort elválasztja a gondolatszabadságtól - írja a párizsi Le Figaro. A L,Humanite, a francia kommunista párt szócsöve megállapítja: Nagy Imre kikiáltotta Magyarország semlegességét, ami az akkori idők konfliktusában lehetetlen megoldásnak bizonyult. De a szovjet haderő beavatkozása és a felkelés elnyomása rendkívül heves, és elvakult volt. De tény, hogy Nagy Imre - és vele együtt sok más áldozat - sohasem fogott fegyvert a szocialista rezsim ellen, vagy vált a szocializmus ellenségévé - írja a francia kommunista pártlap és hozzáfűzi: milyen más tanulságot lehetne levonni az 1956-os magyarországi napokból mint azt, hogy a szocializmusnak ki kell irtania a sztálinizmus írmagját is. Hogy a szocializmusnak fel kell számolnia mindazokat a politikai módszereket, amelyek eszményeit bemocskolták, és amelyek letérítették az igaz útról. Így ír a francia kommunista L,Humanite. (folyt.)
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A Nagy Imre-temetés visszahangja - 2. folyt.
|
A milánói Corriere della Sera úgy véli, hogy kizárólag 1956 történelme teszi lehetővé Nagy Imre értékelését, aki értelemmel és bátorsággal szerezte a kiegyezést, aki hibákat követett el, és határozatlannak bizonyult. Ezért mondható, hogy Nagy Imre és más áldozatok mostani rehabilitálása egyben a kommunizmus legnagyobb áldozatát is rehabilitálja: a történelmi és intellektuális igazságot, a szabadságot, s vele együtt a demokráciát - írja a milánói újság. A Frankfurter Allgemeine Zeitung, az NSZK egyik legtekintélyesebb napilapja Nagy Imre leányát idézi, aki még néhány héttel ezelőtt azt mondotta: nem fogja tűrni, hogy a budapesti rezsim koszorút helyezzen el Nagy Imre katafalkján. Június 16-ikán azonban, amikor a magyar nemzet méltóságteljes pátosszal rótta le kegyeletét az 1956-os miniszterelnök és harcostársai előtt, a budapesti kormányzat, Nagy Imre szülővárosa, Kaposvár küldöttsége után másodikként helyezte el koszorúját a ravatal előtt és tagjai néhány percig díszőrséget álltak a koporsó mellett - írja a nyugatnémet újság, majd felteszi a kérdést: a megbékélés napja volt-e tehát 1989. június 16-ika. Az államhatalom képviselői - fűzi hozzá - bizonyára szívesen látnák, ha így volna. De az ünnepség, és az ott elhangzott beszédek tanulsága szerint megbékélésre csak egyenrangú felek között kerülhet sor. Tehát akkor, ha Magyarország igazi demokráciává válik - írja a Frankfurter Allgemenine Zeitung. +++
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|