|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Egyházi vezetők és Pozsgay tanácskozása
|
--------------------------------------- München, 1989. november 10. (SZER, Magyar híradó) - Ma Ráday utcai kollégiumban tanácskoztak a magyar egyházak vezetői Pozsgay Imre államminiszterrel. Ezen jelen volt munkatársunk, Gadó György is. Az ő tudósítása következik: - Tóth Károly református püspök nyitotta meg házigazdaként az eszmecserét, amelyet a református egyház budapesti központjában, a Ráday Kollégiumban tartottak meg ma délelőtt, mintegy 350 főnyi közönség részvételével. A különböző felekezetű egyházi személyiségek - főpapok, egyházi elöljárók, lelkészek és világiak - Pozsgay Imre meghallgatására jöttek össze. Az államminisztert Tóth püspök nem nevezte megváltónak, mindössze csak a legismertebb és legnépszerűbb magyar politikusnak, aki - Éliás próféta szavaival szólva - igazságban jár és egyenesen beszél. Mindamellett a püspök úgy vélekedett, hogy nem lehet folytatni az elmúlt évtizedek gyakorlatát, amikoris az egyházaknak csak elismerő szavuk lehetett a kormányzatról: szükség van a bírálatra is, enélkül az egyházak nem szerezhetik vissza hitelüket. Tóth püspök úr a vallásszabadság egyik biztosítékának mondotta a készülő vallásügyi törvényt és az Egyházpolitikai Tanácsot. Nézetének később ellentmondott két felszólaló, a Pest megyei Csomád község evangélikus lelkésze és a maglódi református lelkésznő. Szerintük jogállamban nincs szükség külön valláspolitikai törvényre, mert az csak korlátozhatja a már kinyilvánított teljes vallásszabadságot. Kritikus észrevétellel élt Nagy Ferenc hajdúböszörményi református lelkész is, aki megkérdőjelezte, hogy maradéktalanul felszámolták-e már az Állami Egyházügyi Hivatal gépezetét: a megyei egyházügyi titkárok ugyanis még működnek. (folyt.)
1989. november 10., péntek
|
Vissza »
|
|
- Egyházi vezetők tanácskozása - 1. folyt.
|
De elébe vágtam saját mondandómnak. Hadd szóljak tehát Pozsgay Imre beszédéről. Bevezetőjében a gyökeres fordulat szükséges voltáról és a békés átmenet lehetőségeiről beszélt. Amint mondta: a nem éppen legitim módon létrehozott intézményrendszer kiüresedése után az utolsó erőforráshoz kellett visszanyúlni: az egyénhez. Annak teljes személyiségéhez, lehetővé téve, hogy állampolgárként itt valljon színt, fejthesse ki képességeit, rekonstruálni kellett a civil társadalmat. Az államminiszter - mint rutinos, hajlékony politikus - egyébként azzal kezdte beszédét, hogy kész változtatni nézetén az egybegyűltek bírálatai, észrevételei alapján, majd tisztelettel adózott azoknak, akik már 1968 után bírálták a rendszert és egzisztenciájukat kockáztatva ellenzéki álláspontra helyezkedtek. Érdekes, hogy a szónok később ugyanezeket a tiszteletreméltó ellenzékieket politikai önzéssel, a megállapodások felrúgásával vádolta a népszavazási kezdeményezés miatt. Sőt, egy állítólagos svájci véleményt idézve politikai szélhámosságnak minősítette az - úgymond - árukapcsolást, az ismert négy kérdés együttes felvételét a népszavazási programban. Az államminiszter ezeket az utóbb említett megállapításait már a felszólalásokra válaszolva tette meg, mert eredetileg - mint kifejezte magát - személyes érdekeltsége miatt kerülni kívánta a választások és a népszavazás témáját. De hát az érdeklődő kérdések elől nem térhetek ki - mondotta utóbb és hozzátette: visszafogottan és deffenzív módon szólok. Miután tehát deffenzív módon és visszafogottan politikai ellenfeleihez vágta a politikai szélhámosság vádját, csak annyit tett még hozzá, hogy szerinte a népszavazás első kérdésére határozott nem a helyes válasz. Ezzel nem okozott meglepetést. (folyt.)
1989. november 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Egyházi vezetők tanácskozása - 2. folyt.
|
Elmondta Pozsgay Imre, hogy a politikailag passzívnak látszó lakosság igenis figyelemmel kíséri az eseményeket, és valószínű, hogy a választásokon szavazataival büntetni fogja a hatalmat gyakorlókat, a válságért felelősöket. Hangsúlyozta viszont, hogy a választások tétje már nem a régi párt hatalma. Az igazi tét szerinte az, hogy létrejön-e egy szélsőségektől mentes, morális felelősségtudattól áthatott politikai középpont: nemzeti egységkormányra van szükség. Párja, az MSZP mindenképpen kötelezőnek fogja magára nézve elismerni a szabad választások eredményeit, azok minden konzekvenciájával - hangoztatta Pozsgay. A beszédet követő vitában, amelyen Paskai László esztergomi bíboros prímás elnökölt, többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a társadalom már-már elérte a tűréshatárt. Mások - így Kocsis Elemér református és Nagy Gyula evangélikus püspök - nyugtalanítónak találták, hogy a tömegtájékoztatásban lejáratják az egyházi tisztségviselőkkel - értsd: az állammal való együttműködésben többé-kevésbé kompromittálódott vezetőket. És egyébként is - úgymond - a gátlástalanság, az amoralitás előtt nyílik tér a médiában. Az egyházak és felekezetek szemlátomást túlnyomólag konzervatív képviselőinek találkozása az egyelőre kicsiny állampárt elnökjelöltjével a kölcsönős hódolat jegyében, de nem minden kritikai hang nélkük zajlott tehát le. +++
1989. november 10., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|