Rendszerváltás és az MTI

	Elnéptelenedtek a magyar-jugoszláv határátkelők (1.rész)
Belgrád, 1990. április 26. (MTI-Press) - Elnéptelenedtek az átkelőhelyek Jugoszlávia Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával közös határán, miután a belgrádi kormány elszánta magát és a nemzetközi turizmus évében, amikor a 200 dolláros, drasztikusan nagy összegű beváltási kötelezettség elrendelésével gyakorlatilag lezárta az országot a kelet-európai turisták előtt. A nyugati állampolgárok ezzel szemben májustól útlevél és vízum nélkül látogathatnak déli szomszédunkhoz. Vajon mi késztette az Ante Markovics vezette szövetségi kormányt erre a lépésre? Hivatalos magyarázat szerint az, hogy idén január 1-e, a konvertibilis dínár bevezetése óta hirtelen megnövekedett a bóvlipiacokon adó-vevő, üzérkedő kelet-európai, főként a román, bolgár, szovjet és lengyel állampolgárok száma. ,,Ezek mind kliringesek - mondják - csak azért jönnek, hogy keményvalutához jussanak,,. A magyar turisták azonban nem ,,kliringesek,,, hiszen országaink között már több mint egy évtizede mind kereskedelmi, mind egyéb területen a tényleges dollárelszámolás gyakorlata érvényesül. Az is felettébb különös, hogy Kuba viszont, amely viszont valóban ,,kliring-állam,, valahogy kimaradt a rendelet hatálya alól. Belgrádi hivatalos magyarázat szerint a jugoszláv állampolgárok az év első negyedében 817 millió dollárt vásároltak meg dínárért az ország bankjaiból. Ebből csak 234 millió dollárt helyzetek el devizabetét számláikon a hazai bankokban. A következtetés: 583 millió dollárt feketén eladták a kelet-európai turistáknak. Ha tehát ez igy folytatódik, akkor egy év alatt a kelet-európaiak 2,5 milliárd dollárt ,,kivisznek,, Jugoszláviából, s ezzel igen érzékenyen csökkentik jelenleg 8 milliárd dollárnyi keményvaluta tartalékát. Nincs azonban semmiféle bizonyíték arra, hogy a jugoszláv állampolgárok elfeketézték a fenti 583 millió dollárt. Ebből ugyanis az következne, hogy a jugoszláv bevásárló turisták egy fillért sem költöttek el Olaszországban, Ausztriában, Magyarországon, Törökországban és másutt. Márpedig köztudott, hogy olyan tömegesen még sohasem utaztak a szomszédos országokba, mint éppen az idén. Hiszen a jugoszláviai belső árszint még az olaszországinál is jóval magasabb. A jugoszláv állampolgárok tömegesen utaznak Olaszországba konfekcióért, cipőért, kávéért, élelmiszerért stb., Ausztriába műszaki árukért - köztük a szlovén gyártmányú ,,Gorenje,, hűtőszekrényekért, amelyek 50 százalékkal olcsóbbak, mint Szlovéniában - és még tucatnyi cikkért, Magyarországra főként élelmiszerért. (folyt.) 1990. április 26., csütörtök 13:16
Vissza »

	Elnéptelenedtek a magyar-jugoszláv határátkelők (2.rész)
A helyzetét érzékelteti, hogy Jugoszláviában jelenleg 1 liter tej 65 cent, 1 vekni (80 dekás) fehér kenyér 50 cent, 1 kg. Sertés vagy marhacomb 5 dollár, 1 kg szalámi 8-10 dollár. A tejtermékek pedig valóban igen drágák. Igy aztán nem véletlen, hogy még a belgrádi piacok is tele vannak a ,,feketézők,, által olcsón kínált magyar vajjal, margarinnal, sajttal, téli szalámival, stb. A ,,200 dolláros rendelet,, életbe léptetésének egyik lényeges oka tehát a Jugoszlávia és a környező országok közötti nagy árkülönbség. Aligha kétséges azonban az, hogy a legdöntőbb szerepet a dínár konvertibilitása körüli problémák játszák. A konvertibilis dínár árfolyamat a nyugatnémet márkához kötöttek. Hivatalosan 1 NSZK márka 7 dínárt ér. Az utóbbi hetekben már számos jugoszláv közgazdász és pénzügyi szakember is kifejtette azt a véleményét, hogy az árfolyam akkor lenne reális, ha 1 márkáért 12 dínárt fizetnének. Ezt a nézetet támasztja alá az a tény is, hogy a kelet-európai üzletelő turisták a jelenlegi hivatalos árfolyamnál 30 százalékkal magasabb árat adnak a Jugoszláviában vásárolt kemény valutakért. Ezért valóban elképzelhető, hogy sok jugoszláv állampolgár a hivatalos árfolyamon csak azért vált ki dínárért dollárt, vagy márkát, hogy utána nyomban felárral eladják. De azt senki sem tudja, hogy ilymódon mennyi keményvaluta kerül ki az országból ,,Kelet-Európába,,. (folyt.) 1990. április 26., csütörtök 13:18
Vissza »

	Elnéptelenedtek a magyar-jugoszláv határátkelők (3.rész)
A jugoszláv nemzeti valuta konvertibilitása körüli gondok közé tartozik az is, hogy a dínár külföldön nem konvertibilis, a nyugati bankok árfolyamlistáin nem is jegyzik. Feltételezhető, hogy a ,,200 dolláros rendelet,, bevezetését szorgalmazták egyes nagyüzemek vezetői. A bolhapiacokon lebonyolított hatalmas forgalom nyomán ugyanis megcsappant egyes textil-, vegyi-elektromos-élelmiszeripari stb. üzemek drága termékei iránt a kereslet. Közeleg a fő idegenforgalmi idény. A zágrábi piackutató intézet kimutatása szerint a déli szomszédunkhoz látogató nyugati vendégek személyenként és naponként csak 4 dollárral költenek átlagosan többet, mint a kelet-európaiak. Ez a tény a szövetségi kormány rendelete ellen szól. Miután Bukarest ellenintézkedést tett és kötelezte a jugoszláv állampolgárokat, hogy Romániába történő belépésükkor szintén 200 dollárt váltsanak be lejre, kiderült, hogy sokezren a saját kormányukat kezdik hibáztatni. Érdekes a Borba című belgrádi napilap véleménye: ,,Úgy látszik, hogy a szövetségi kormányban egyes miniszterhelyettesek és tanácsadók lassan megkaparintják a hatalmat és folytatják a régi gyakorlatot: tiltanak, ellenőríznek, parancsolnak, szabályoznak. Bízunk abban, hogy Ante Markovics kormányelnököt ezúttal azok ugratták be, akiktől mielőbb meg kellene szabadulnia, ahelyett, hogy eszközükké váljék,,. Márkus Gyula (Belgrád), MTI-Press 1990. április 26., csütörtök 13:19
Vissza » A hírhez kapcsolódik »