|
|
|
|
Szovjet export - Szoc. Indusztrija
|
Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. febuár 28. kedd (MTI-tud.) - A Szovjetuniónak hatalmas gépipara van, mégis észrevétlen a gépek világpiacán; az egész világ gépexportjának mindössze 0,4 százaléka jut rá - írja V. Szerov, a külgazdasági kapcsolatok minisztériumának osztályvezetője a Szocialisztyicseszkaja Indusztrija keddi számában.
A szovjet export szerkezete az utóbbi három ötéves tervben egyre kedvezőtlenebbül alakult - fejtegette Szerov az SZKP KB lapjában. A szovjet kivitelben uralkodó szerephez jutottak a nyersanyagok és az energiahordozók; a gépek és berendezések részaránya az összkivitelben csak fele-harmada annak, ami fejlett országokban szokásos. Ennek fő okát Szerov az alacsony műszaki színvonalban, a gyenge minőségben látja. Hivatkozott egy hazai elemzésre, amely kimutatta, hogy a szovjet gépipar termékeinek csak 12 százaléka felel meg a külpiaci igényeknek. Ebből az elemzésből az is kiderült, hogy a piacra vitt szovjet gép- és műszeripari termékek 62 százaléka erkölcsileg elavult. Egy szovjet statisztikai adatot is idéz: eszerint a múlt év első felében a szovjet gépexporttal kapcsolatban 194 ezer minőségi kifogás érkezett; a hibák utólagos kijavítása 20 millió rubelbe került. A probléma gyökerét abban látja a cikk írója, hogy a gépek és műszaki termékek szovjet exportja eddig a maradékelvre épült. A termelő nem volt érdekelt az exportban, mivel a belőle származó jövedelemhez nem jutott hozzá. Ezért számára az export tervben előírt kínos kötelesség volt, és csak azokat a termékeket engedte át kivitelre, amelyek a belföldi megrendelések kielégítése után fennmaradtak. Első lépésként - vélekedik a szerző - a kínos kötelességet elsőrendű érdekké kell változtatni. Ennek előfeltétele, hogy a termelő vállalat közvetlenül léphessen ki a külső piacokra, és rendelkezzék a haszonnal. Ez most kezd megvalósulni, minthogy több vállalat önálló külkereskedelmi jogot kapott. A további előrelépéshez azonban a vállalatok belső feltételeinek is meg kell változniuk, ám e téren egyelőre kevés a haladás. A hazai gépgyártás vontatottan idomul a nemzetközi szabványokhoz, üggyel-bajjal készíti el a műszaki tanúsítványokat. A fő baj pedig az, hogy a gépgyártók nem tanulmányozzák a külpiacokat. Elsőrendű feladat lenne pedig konkrét piacokra orientálni az exportot. Ezért el kell kezdeni, és a lehető legkomolyabban kell venni a marketingtevékenységet - figyelmeztette a hazai gyártókat a szovjet közgazdász.
1989. február 28., kedd 18:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
- Csak azt akarom mondani, ha március 1-vel bevezetik a vízdíjat a bérlakásokba, anélkül, hogy vízórát szerelnének fel, akkor éjjel-nappal folyassuk a vizet, hogy hadd folyjon a víz minél több.
- Nagykanizsa , 12-405: Már egyszer telefonáltunk. Január 9-én játszottunk a Torpedó telefonos játékban. És hallottuk, hogy postán küldik a nyereményt. De mi január 9. óta, a visszahívás óta nem kaptunk semmilyen értesítést. Lehetséges-e hogy ilyen hosszú idő után nem érkezett meg a posta a 4000 Ft-os nyereménnyel. Takács Jenőné, Nagykanizsa, Néphadsereg u.l.
- Héder Barnának üzenem, hogy nagyon műsorvezető és meg szeretném tudni, mikor lesz legközelebb.
- 873-437. Szojka Kornélné, Csörsz u.5.: Nagyon örülnék, ha az Incze Zsuzsa, azt hiszem ő intézi az öregeknek a sorsát, hogy mit csinálnak velem. 85 éves vagyok és rendkívül sokat kellemetlenkednek a házgondnok. Én nagyon szeretném, ha a Csörsz u.5. III.e. 2. Szojka. Nagyon örülnék, hogy ha kijönne az aki intézi az öregeknek a panaszát, mert azt hiszik, hogyha valaki 85 éves, akkor azzal akármit lehet csinálni és ki lehet használni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|