Rendszerváltás és az MTI

	Folytatódott a vasasakadémia (1. rész)
1989. február 28., kedd - A veszteséges vállalatok helyzetéről, a külföldi működőtőkének az iparba történő bevonásáról beszélt Berecz Frigyes ipari miniszter kedden a vasasszakszervezet székházában, a vasasakadémia második napján. A tanácskozáson mintegy 400 függetlenített szakszervezeti tisztségviselő vesz részt. Az ipari miniszter mindenekelőtt felvázolta az ipar elmúlt négy évtizedének történetét, és megállapította: a hosszú ideje felhalmozódott hibák jelentkeznek mai eredménytelenségünkben. Az elmúlt negyven év ipartörténetét súlyos hibák, kudarcok és átmeneti sikerek jellemezték. Több tízmilliárdos rossz beruházások terhei nehezednek ma az iparra. Berecz Frigyes úgy vélte, hogy a kormányzati munka most jobban és behatóbban foglalkozik a legsürgetőbb feladatokkal, a Minisztertanács számos olyan kérdést vitatott meg, amely korábban nem került üléseinek napirendjére. Így nemrég a gépkocsigyártás lehetőségeiről tanácskoztak, rövidesen az alumíniumipar, majd az energetika és a távközlési fejlesztés kerül napirendre. Külön szólt a veszteséges vállalatok helyzetéről. Mint mondotta, a felszámolási, szanálási eljárásokba az iparvezetés nemigen tud beleszólni, mert a döntéseket a pénztulajdonosok, a a pénzintézetek hozzák meg. Legfeljebb kikérik az iparirányítás véleményét egy-egy ilyen kérdésben. A közvélemény előtt is jól ismert ügyekről szólva elmondta, hogy a soroksári vasöntöde részvénytársasággá alakult át, és ma jól működik. A Gábor Áron Gépgyár megegyezett hitelezőivel, és a Láng Gépgyárban is helyreálltak a pénzügyi működés feltételei. Az Elektronikai Vállalatot felszámolták, a telephely új tulajdonosa egy szövetkezet. A felszámolás és az eladás-átvétel módja viszont kedvezőtlen visszhangra talált. A Ganz Mozdony- és Vagongyár ez év elejétől részvénytársaságként működik, és remélhetően rendeződik helyzete. A vállalat az elmúlt időszakban többszöri átalakulás után is működésképtelennek bizonyult. Tízmilliárd forintnyi adósságterhét a kormány elengedte. A Labor Műszeripari Művek helyzete viszont továbbra is gondot jelent, mert a hitelezőkkel még nem állapodtak meg. (folyt.köv.) 1989. február 28., kedd 11:32
Vissza »

	Folytatódott a vasasakadémia (2. rész)
Berecz Frigyes arról is beszélt, hogy az ipar műszaki megújulása és fejlesztése érdekében szükséges a külföldi működőtőke minél szélesebb bevonása. Az iparirányítás mintegy 50 vállalat teljes vagy részbeni eladását fontolgatja, de erről az érintett vállalatok vezetőivel tárgyaltak. Ugyanakkor az elmúlt hetekben az e kérdés körül kialakult vita nagy nyilvánosságot kapott, s így lehet, hogy a külföldi partnerekkel való tárgyalások lefékeződnek. A miniszter elmondta: eddig háromszázmillió dollárnyi működőtőkét vontak be a magyar iparba a külföldi cégek, ennek 10-15-szeresére lenne szükség. A fejlesztésekhez egyébként az ipar világbanki hiteleket is kap. (folyt.köv.) 1989. február 28., kedd 11:35
Vissza »

	Folytatódott a vasasakadémia (2. rész)
Berecz Figyes ezután kérdésekre válaszolva kifejtette: a nyugati partnerekkel folytatott tárgyalásokon kitűnt, a külföldiek nem egy-egy üzem teljes megvételét szeretnék, inkább csak többségi részvény megszerzésére törekednek. A hadiipari termelés csökkentéséről szólva azt mondta, hogy az a legsúlyosabban a nagyvállalatokat érintette. Az ipari vezetés javasolja a kormánynak, hogy az érintett üzemek átállását civil termékek gyártására anyagilag támogassa. Ezután Nagy Sándor, a SZOT főtitkára arról szólt: a jelenlegi helyzetben a szakszervezet nem kerülheti el, hogy behatóan foglalkozzon a gazdaságpolitika egészével, és minden egyes fontosabb kérdéssel. A SZOT és az ágazati szakszervezetek közösen kidolgozzák koncepciójukat, ez a munka még nem készült el, de főbb építőelemei már körvonalazódtak. Itt említette, hogy az elidegenedett állami tulajdonnak nem lehet egyetlen és fő alternatívája a magántulajdon vagy a külföldi tőke. Keresni kell a valóban közösségi tulajdonformák megvalósulásának lehetőségeit. Nagy Sándor úgy fogalmazott, hogy a szakszervezetek érdekeltek a tulajdoni reformban, a piaci mechanizmusok térnyerésében, ám ellenzik a kontroll nélküli piaci viszonyokat, az agresszív nagytőke térhódítását. A társadalmi közösségi tulajdon meghatározó jellege biztosíthatja csak, hogy a munkavállalók nagy többsége ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe. A szakszervezeti mozgalom feladatairól szólva elmondta, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom gyökeres változásokon, átalakuláson megy keresztül. Ennek során rendkívül sok buktatóval, akadállyal találják magukat szemben. Nem tapasztalható érdemi elmozdulás a gazdaság jövedelemtermelő képességében, jelentős feszültségek alakultak ki egyes társadalmi rétegek, csoportok körében amiatt, hogy a fogyasztás és a reálbérek csökkennek. Mindez a szakszervezeteket nehéz helyzetbe hozza. A SZOT is szembetalálta magát a tradicionális szervezetek iránti erőteljes bizalmatlansággal. A SZOT-nak struktúrájában, munkamódszereiben erőteljes megújulásra kell törekednie, mégpedig rugalmas szervezeti keretek között, szövetségi rendszerben. A főtitkár kifejtette: nem hisznek abban, hogy a belső piac tartós korlátozása segíti a válságból való kilábalást. Ezért a szakszervezetek a belső piac szerepének elismerésére alapozott gazdaságpolitikát támogatják. Komplex megítélést sürgetett, mert szerinte nem lehet egyoldalúan csak egyensúlyi szempontok alapján szabályozni a gazdaság működését. (folyt.köv.) 1989. február 28., kedd 18:17
Vissza »

	Folytatódott a vasasakadémia (4. rész)
Nagy Sándor tudatos foglalkoztatáspolitikával összekötött tervszerű szerkezetváltást sürgetett, továbbá a bérreform, a költségvetési reform mielőbbi bevezetését. Fontosnak tartotta a családi jövedelemadó rendszer, valamint a stabil viszonyokhoz szükséges antiinflációs politika kidolgozását. A SZOT főtitkára arról is beszélt, hogy a mozgalom érdekelt egy kerekasztal-jellegű tárgyalássorozatban, minden társadalmi, politikai szervezet képviselőivel a konszenzusra való törekvés jegyében. A szakszervezetnek önálló arculattal, a pártoktól függetlenül kell dolgoznia, miközben ki kell alakítania a viszonyát a többpártrendszerhez. Tapasztalatok szerint vagy a pártok köré szerveződnek a politikai árnyalatú szakszervezetek, vagy a szakszervezet egységes marad, de koalíciós alapon működik. A SZOT igyekszik az egységet fenntartani, megkísérli elkerülni a szétesést. A főtitkár arra is reagált, hogy néhány nappal ezelőtt a Jurta Színházban szó volt a Munkásszolidaritás szakszervezet megalakításáról. Véleménye szerint a SZOT-ról ott elhangzottak nem felelnek meg a valóságnak, a követelések sem újak, legfeljebb hangosabban és harsányabban fogalmazták meg azokat. Kifogásolta, hogy a sajtó egy része egyoldalúan tájékoztatott. Ugyanakkor hangoztatta a SZOT nyitottságát, és együttműködésre való törekvését. Beszélt a szakszervezet és a kormány viszonyáról is, amelynek egyenrangúságon kell alapulnia. Szóvá tette, hogy némely korábbi megállapodást a kormány felülvizsgált, ami nehéz helyzetbe hozza a szakszervezetet. Végezetül kifejtette: a tervezett sztrájktörvény szövegében és indoklásában a korábbi megállapodásoktól eltérően korlátozó formák maradtak. Ha azokat nem változtatják meg, akkor a SZOT elutasítja a törvénytervezetet. A vasasakadémia résztvevői állásfoglalást fogadtak el, amely szintén jelenlegi formájában elutasítja a sztrájktörvény tervezetét, mert az szerintük nem felel meg az ENSZ-dokumentumnak. A résztvevők álláspontja szerint egy rossz sztrájktörvénynél előnyösebb a jelenlegi ,,alkotmányos szabályozatlanság,,. Az állásfoglalás a továbbiakban igényli a rendszeres országos érdekegyeztetést, sürgeti az állami szervezeteket, hogy ne késleltessék a különböző érdekvédelmi lépések végrehajtását. (MTI) 1989. február 28., kedd 18:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »