|
|
|
|
A parlamenti alkotmányozó bizottság ülése (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - A Magyar Köztársaság elnevezés fejezné ki a legjobban azt, hogy hazánk államformája köztársaság. Nem szükséges a demokratikus, vagy szocialista jelző - hangoztatták a képviselők a parlamenti alkotmányozó bizottság pénteken az Országházban tartott ülésén. Véleményükhöz a jogászok hozzáfűzték: maga az alkotmány ad választ arra, hogy ebben az országban a hatalom demokratikus, a berendezkedés szocialista. A vitában felszólalók közül többen úgy vélték, hogy az új alkotmány fejezze ki a magyar állam kontinuitását. Ezer évvel ezelőtt jöttünk ebbe a hazába, nemzetünk büszkesége, hogy fenn tudtuk tartani ezt az országot - hangsúlyozták. Javasolták: az új alkotmány első fejezetében rögzítsék az emberi jogokat, de tüntessék fel az emberi kötelességeket is. Ezek elválaszthatatlanok. Részletezzék az egyes ember kötelezettségeit embertársaik, a család a társadalom iránt.
Egyetértettek a képviselők abban, hogy az Országgyűlés válassza meg a miniszterelnököt, aki mutassa be kormányát a Parlamentnek. Azonos volt véleményük abban is, hogy fontos az önkormányzat helyreállítása, ez jobban szolgálja a városok, községek önállósodását. Sajnálatukat fejezték ki, hogy a természeti környezet védelme csupán egy mellékmondatban szerepelt a gazdasági rendről szóló fejezetben, jóllehet ez az emberiség legnyomasztóbb problémája. Helyeselték, hogy az alkotmány előírásai szerint a köztársasági elnök ne csupán ceremónia-mester legyen, hanem érdemi jogosítvánnyal rendelkezzék. Felhívták viszont a figyelmet, hogy a köztársasági elnöknek ne legyen joga az Országgyűlés feloszlatására, mert az erős elnöki rendszer személyi kultusz irányába vezethet. Eltértek a vélemények arról is, hogy egy- vagy kétkamarás legyen a Parlament. Ha az egykamarás rendszer mellett döntenek, gondoskodni kell arról, hogy a képviselők igénybe vehessék szakértők véleményét. Kétkamarás rendszer esetén a második kamara tagjai között legyenek ott a szakemberek, valamint az országos szervezetek, egyházak, etnikai csoportok képviselői. A nemzet szimbólumairól szólva egyes képviselők úgy vélték, a koronás címer fejezné ki a legjobban államiságunkat, mások viszont a Kossuth-címer elfogadását javasolták. Ez - hangoztatták - újkori történelmünk ismert szimbóluma, s olyan jelkép volt, amelyet az idők során alig használhattak. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A parlamenti alkotmányozó bizottság ülése (2. rész)
|
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter az új alaptörvény előkészítésének menetéről és szabályozási koncepciójáról tájékoztatta a testület tagjait. Elmondta: a koncepciót a következő napokban-hetekben a társadalmi szervezetekkel és az alternatív szervezetek képviselőivel is megvitatják. Az eddigi véleményeket, javaslatokat hasznosítva az Igazságügyi Minisztériumban megalakított alkotmányelőkészítő kodifikációs titkárság véglegesíti ezt a szöveget, amelyet megvitat az MSZMP Politikai Bizottsága és Központi Bizottsága, majd március 8-án az Országgyűlés. A parlamenti ülés után azonnal megkezdik, és a tervek szerint június 30-ig kidolgozzák az Alkotmány szövegét. Ez év második felében társadalmi vitára bocsátják a közérthető magyarázó szöveggel együtt. Szükséges ugyanis - hangsúlyozta a miniszter - hogy az ország népe megértse az új jogintézmények célját, rendeltetését. A vitában elhangzó véleményeket is figyelembevéve véglegesítik majd az Alkotmány szövegét, s azt az illetékes politikai és kormányzati szervek döntésétől függően, már ez év decemberében az Országgyűlés elé terjeszthetik. Ha az Országgyűlés elfogadja az új Alkotmányt, sorsáról minden bizonnyal népszavazás dönt. A vitákban elhangzó véleményeket ismertetve a többi között elmondta: egyértelműen igénylik, hogy egyszemélyi államfő erős köztársasági elnök, erős Parlament, és erős kormány legyen. A bíróságok szabályozásával kapcsolatban javasolták: meg kell teremteni a fellebbezés második szintjét. Ha ez megvalósul, fokozatosan átalakítják a bíróság rendszerét - mondotta a miniszter. Szólt arról is, hogy a közvélemény várakozása indokolja az állampolgári jogok szóvivője intézményének létesítését. Ez a magyar jogrendszertől idegen, az állampolgári panaszok nagy száma azonban indokolja a létrehozását. A koncepció szerint az új alkotmány rendelkezik a legfőbb állami számvevő székről is. Ennek létjogosultságát senki nem vitatja, mert a pénzügyi ellenőrzés lehetőségét nyújtja a Parlament számára. Általánosan elfogadott vélemény: az ország szimbólumait is meg kell jeleníteni az alkotmányban. Erről a koncepcióban alternatív javaslatot terjesztenek elő. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A parlamenti alkotmányozó bizottság ülése (3. rész)
|
Az ülésen a bizottság tagjai közül megválasztották az operatív (szerkesztő) bizottságot, amely a vitában elhangzott javaslatok alapján kialakítja a bizottság állásfoglalását az új Alkotmány koncepciójáról. (MTI)
1989. január 27., péntek 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
- Csak azt akarom mondani, ha március 1-vel bevezetik a vízdíjat a bérlakásokba, anélkül, hogy vízórát szerelnének fel, akkor éjjel-nappal folyassuk a vizet, hogy hadd folyjon a víz minél több.
- Nagykanizsa , 12-405: Már egyszer telefonáltunk. Január 9-én játszottunk a Torpedó telefonos játékban. És hallottuk, hogy postán küldik a nyereményt. De mi január 9. óta, a visszahívás óta nem kaptunk semmilyen értesítést. Lehetséges-e hogy ilyen hosszú idő után nem érkezett meg a posta a 4000 Ft-os nyereménnyel. Takács Jenőné, Nagykanizsa, Néphadsereg u.l.
- Héder Barnának üzenem, hogy nagyon műsorvezető és meg szeretném tudni, mikor lesz legközelebb.
- 873-437. Szojka Kornélné, Csörsz u.5.: Nagyon örülnék, ha az Incze Zsuzsa, azt hiszem ő intézi az öregeknek a sorsát, hogy mit csinálnak velem. 85 éves vagyok és rendkívül sokat kellemetlenkednek a házgondnok. Én nagyon szeretném, ha a Csörsz u.5. III.e. 2. Szojka. Nagyon örülnék, hogy ha kijönne az aki intézi az öregeknek a panaszát, mert azt hiszik, hogyha valaki 85 éves, akkor azzal akármit lehet csinálni és ki lehet használni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|