Rendszerváltás és az MTI

	Kuba - Castro-beszéd (1.rész)
Takács Zoltán, az MTI tudósitója jelenti: Havanna, 1990. szeptember 29. szombat (MTI-tud) - Kubában megvédik és megmentik a szocializmust a szocialista tábor eltűnése után is - jelentette ki Fidel Castro államfő pénteken, Havannában. A láthatóan jó erőben lévő, friss szellemű elnök a forradalom-védelmi bizottságok megalakulásának 30. évfordulóján mondott háromórás beszédet, amelyet a válsághelyzet miatt nagy várakozás előzött meg, noha nem jelentették be előre. A bizottságok 1960-ban, az ellenforradalom és az amerikai fenyegetés árnyékában alakultak meg. Feladatuk a kezdeti években a katonai kisegítés volt, később polgári védelmi és tömegmozgósító jellegűvé vált, de mára már az állampolgárok egymást ellenőrző szervezeteiként is szolgálnak. Jelenleg 7 millió 400 ezer tagjuk van a több mint 10 milliós lakosságból. Az intézményt megfigyelők a rendszer belső stabilizáló tényezőjeként, konzervatív támaszaként tartják számon. Fidel Castro a kirohanásokat kerülő beszédben a kubai forradalom autentikus jellegét hangsúlyozta, annak alátámasztásaként, hogy külső segítség nélkül is kész és képes megvédeni magát. ,,Nem voltunk, nem vagyunk és soha nem leszünk csatlósok... Soha nem ismertük a csüggedést... A mi forradalmunkat mi csináltuk, a saját számlánkra, nem védte meg senki (más), nem mentette meg senki (más), csak mi magunk... Megvédjük, megmentjük, akárhányszor is kell,, - mondta. Az elnök a kubai gazdaság jövőjét illetően a helyzet romlását jósolta a kelet-európai változások és a kuvaiti válság okozta bizonytalanság miatt. Elkerülhetetlennek minősítette, hogy az eddigi korlátozásokon túl, még radikálisabb fogyasztás- és termeléscsökkentő intézkedéseket hozzanak. A forradalomról Havanna ennek ellenére sem mond le, s a Miamiban a bőröndjeiket csomagoló emigránsok és az amerikai kormányzat illúziókat táplál, ha a rendszer összeomlására számít - jelentette ki. (folyt.) 1990. szeptember 29., szombat 12:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kuba - Castro-beszéd (2.rész)
Közölte, hogy a szükséghelyzetben - ami sokkal könnyebb, mint a teljes háborús blokád, bár arra is terveik vannak - három területre koncentrálják az erőket, a többi fejlesztési tervet felfüggesztik. Új szociális beruházást (lakás-, óvoda-, iskola-, kórházépítés) nem indítanak, de a már megkezdetteket befejezik. A kiemelt területek: az élelmiszerprogram, a biotechnológia és az idegenforgalom. Az elsőnek a lakosság ellátása és az importfüggőség megszüntetése a feladata, a másik kettőtől pedig nagy devizabevételeket várnak. A hústermelésben az első eredményekre 1991 második félévében számítanak, ami legalább még egy szűk esztendőt jelent a vörös húsféléket régóta nélkülöző lakosság számára. Az elnök beszédének ez a része azt a benyomást keltette, hogy a kubai vezetés a jövőben elsőbbséget kíván adni a mezőgazdasági termelésnek, felértékeli a parasztság munkáját és íly módon mielőbb önellátóvá igyekszik tenni az országot e téren. A kistermelőknek nyújtandó előnyökről és a mezőgazdasági piacok helyreállításáról azonban nem volt szó, az elnök a hangsúlyt a szövetkezetekre tette. Az irányváltás szándékára látszik utalni az is, hogy Fidel Castro az előző hét végén személyesen tájékozódott Havanna környéki szövetkezetekben, állami és magángazdaságokban, fivére, Raul Castro alelnök pedig július-augusztusban másfél hónapot szánt az országjárásra ugyanezzel a céllal. Az ipari beruházásokban az egyik kivétel a kerékpárgyártás lesz: Kuba öt ilyen gyárat is rendelt, hogy az üzemanyag hiányában a városi tömegközlekedést a kínai és a vietnami példa nyomán oldja meg. Amíg a termelés be nem indul, 250 ezer biciklit importálnak. Az energia és nyersanyag híján leálló üzemekből a dolgozókat vidéki munkára mozgósítják, vagy a heti munkaidőt csökkentik négy naposra. ,,Senkit nem hagyunk munka nélkül,, - hangsúlyozta a politikus, és szembeállította a kubai példát a tőkés országok gyakorlatával, a tömeges elbocsátásokkal. (folyt.) 1990. szeptember 29., szombat 12:21
Vissza »

	Kuba - Castro-beszéd (3.rész)
Az elnök több külpolitikai témát is megemlített, így a kuvaiti válságot is, amely szerinte a háború kitörése esetén világkatasztrófába torkollhat. A közel-keleti olajtermelő létesítmények elpusztulása az olajárakat 70-80 dollárra emelné, ami a harmadik világ száz országát megoldhatatlan helyzet elé állítaná. Kuba szerint a válságot ,,meg lehet és meg is kell oldani békésen,,. Havanna azért küzdött az ENSZ BT legutóbbi, a légi embargót elrendelő határozata ellen, mert az a háború felé tereli az eseményeket. Kuba büszke arra, hogy egyedül maradva is a határozat ellen szavazott - mondta Fidel Castro, s a világ iránti felelősség mélyebb átérzésére intette a Biztonsagi Tanácsot és a NATO-t. Szavait a teremben nagy taps kísérte. A beszéd egyik pontján az elnök kitért az 1962-es karibi válságra, s a nyugati sajtóban megjelent állításokkal szemben cáfolta, hogy az Egyesült Államok elleni megelőző atomcsapásra biztatta volna Hruscsovot. Az üzeneteim félreértéséről lehet csak szó - mondta, a szovjet politikus emlékirataira utalva. Közölte, hogy ,,a sok pletyka miatt,, közzé fogják tenni az akkori üzenetváltás egy részét. A kubai vezető bejelentette azt is, hogy a bürokrácia elleni küzdelem céljával új népképviseleti szervezetet hoznak létre: a népi tanácsokat. A testület különlegessége az lesz, hogy közvetlenül belenyúlhat a konkrét ügyek intézésébe. A Havannában felállítandó 93 ilyen tanács elnökei egyfajta néptribunok lesznek, akiktől bármely ügyben azonnali segítséget lehet kérni, ha az elakadt a bürokrácia útvesztőjében. Hatékonyságot azért várnak tőle, mert az eddigi népképviselőkkel ellentétben, nem lesz köteles konzultálni és egyeztetni más intézményekkel, hanem azonnal dönthet és utasíthat.+++ 1990. szeptember 29., szombat 12:25
Vissza »