Rendszerváltás és az MTI

	Kelet-Európa a szegény rokon
---------------------------- München, 1990. november 16. (SZER, Kelet-európai szemle) - A Nyugat kezdi a saját bőrén érezni a kelet-európai forradalmak hatását. Kelet-Európa olyan, mint egy távoli, szegény rokon - sajnálkoztunk a sorsán, karácsonyra képeslapot írtunk neki, apróbb ajándékokat, neylonharisnyát, farmernadrágot és rágógumit küldtünk. Néha ellátogattunk a vasfüggöny mögé, és a sajnálatos körülmények ellenére jól éreztük magunkat, mert szegények voltak ugyan, de nyílt szívűek és vendégszeretők. A gazdag nagybácsi másfajta segítséggel is próbálkozott: hosszú lejáratú kölcsönt kínált, privatizált a szegény rokonoknak odahaza egy trafikot, de mindez nem bizonyult elegendőnek. És most ez a szerény forrás is elapadni látszik - a nagybácsi aggódik. Nyakán a gazdasági válság, a növekvő olajárak és itt kísért a Perzsa-öböl menti válság réme is. (folyt.) 1990. november 16., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Kelet-Európa a szegény rokon - 1. folyt.
De mi történik, ha összeomlik a szovjet gazdaság? Az Európai Közössség néhány szakértője attól tart, hogy az idei kemény telet követő tavasszal a szovjet menekültek milliói kelnek útra, és hogy ebben az esetben mit tehet a Nyugat, még elképzelések sincsenek. Ám nemcsak a Szovjetunióban, hanem minden kelet-európai országban romlik a helyzet - állapította meg Frans Andriessen, az Európai Közösség külügyi biztosa. A Perzsa-öböl menti válság, a szovjet olajszállítás csökkenése, valamint a dollárelszámolás bevezetése után nagyobb támogatást igényelnek a térség országai, miközben a Nyugat egyre kevesebbet képes nyújtani. Eleinte - nem mindenki örömére ugyan - természetesnek látszott, hogy Kelet-Európa a változások után legnagyobb nyugati kereskedelmi partnere, Németország gazdasági befolyása alá kerül majd. Az újraegyesítés után azonban megváltozott a helyzet. A német beruházók többségét Csehszlovákiánál, Lengyel- és Magyarországnál jobban vonzza a hajdani Kelet-Németország. Ennek következtében a kelet-európai országok gazdaságilag kevésbé függenek majd Németországtól, ugyanakkor problémát jelent, hogy a németek által hagyott űrt még nem töltötték be máshonnan érkező beruházási ajánlatok. Erre a növekvő űrre már számos nemzetközi pénzintézet és több nyugati kormány is felhívta a figyelmet. De mindezidáig az Európai Közösség országai - úgy tűnik - polgáraikhoz hasonlóan vélekednek: hajlandók anyagilag hozzájárulni, de áldozatot nem kívánnak hozni keleti szomszédaikért. Például: a kelet-európai országok nagy része kiterjedt mezőgazdasági szektorral rendelkezik, amely csupán az infrastruktúra fejlesztésével lehetne versenyképes a világpiacon. Az új versenytársak megjelenése azonban ellentétes az Európai Közösség közös, protekcionista agrárpolitikájával. Hogyan hidalható át ez az ellentét és segíthetők-e a kelet-európai országok a mezőgazdasági import növelésében? Ezekre a kérdésekre válaszolva Frans Andriessen nem sok jóval kecsegtet. Nem tudok jósolni, de hogy nem lesz könnyű, az bizonyos - mondotta egy nyilatkozatában. (folyt.) 1990. november 16., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Kelet-Európa a szegény rokon - 2. folyt.
A kelet-európai ipar talpraállításával sem könnyebb a helyzet. Ehhez tíz éven keresztül legalább évi 135 milliárdos nyugati beruházásra lenne szükség - állapítja meg a londoni Gazdaságpolititkai Kutatóintézet jelentése. Ez a tőkeáramlási folyamat azonban - a hajdani két Németország kapcsolatát kivéve - még nem indult meg. Úgy érzem, jelenleg meg sem közelítjük a segítség kívánt szintjét - mondja az intézet igazgatója, majd hozzáteszi: nem feledhetjük az 1981-es lengyel tapasztalatokat. Ott a születő demokratikus mozgalom bukását nagyrészt a gazdasági összeomlás okozta. Most fennáll ez a veszély a súlyosan eladósodott Bulgária, Lengyel- és Magyarország esetében is. A demokratikus intézmények megszülettek ugyan, de még nagyon törékenyek. A londoni gazdasági intézet szerint korántsem megfelelő nagyságrendben, de néhány ígéret született. Az Európa Tanács 15 milliárdos segélye, illetve kölcsöne és a Bush elnök által javasolt, a Nemzetközi Valutaalap által nyújtandó további 5 milliárdos segély említhető itt. Szó van továbbá két új, a kelet-európai változások támogatására létrehozandó pénzintézetről is. Végül egy kérdés: mennyire volt tisztában Moszkva a kelet-európai változások elkerülhetetlen voltával és a kialakuló válság mélységével? Szovjet és kelet-európai források szerint a válasz: a Kreml sokáig abban bízott, hogy a politikai és gazdasági változások élére állhat. Nem így történt. Meglepte őket a kommunizmus gyors összeomlása Kelet-Németországban és Csehszlovákiában. +++ 1990. november 16., péntek
Vissza »