Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 27.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

A magyar helyzet alakulása (Nemzetközi sajtószemle)

"Fejtő Ferenc tollából hosszú elemzés jelent meg a legfrissebb magyar politikai fejleményekről az olasz konzervatív II Giornale-ban. A kétségtelenül felülről kezdeményezett, de a közvélemény nyomására megindult forradalom Fejtő szerint abban áll, hogy az MSZMP Központi Bizottsága - elsőként a hatalmon lévő kommunista pártok között - megnyitotta az egypártrendszerről a többpártrendszerre való áttérés intézményesítése útját. A magyar politológus ez után elmondja, hogy a Kisgazda- és a Szociáldemokrata Párt máris szerveződik, majd arra a kérdésre próbál választ adni: milyen magatartást fognak tanúsítani az új pártok a többpártrendszer tényleges megvalósulása után? Fejtő a következőket írja: A nem kommunista pártok és szervezetek kijelentették, hogy a kommunista pártot nem akarják teljesen kirekeszteni a hatalomból, akkor sem, ha - amint az előre látható - csapatainak túlnyomó része elpártol tőle, és szabad választás esetén a szavazatoknak csak 5-10 százalékát fogja megkapni. "

Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (1.rész)

1990. november 14., szerda - Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága szerdai ülésén arról tájékozódott, hogy a kormányzat miként hajtotta végre a Varsói Szerződéshez fűződő magyar viszony felülvizsgálatáról intézkedő országgyűlési határozatot.


Az előzményekhez tartozik, hogy a Parlament - hosszas
előkészítés után - június 26-i ülésén határozatot hozott
Magyarország és a VSZ viszonyáról. A törvényhozás - az 1956-os
forradalom kormányának egyik utolsó döntését megerősítve -
kinyilvánította Magyarország szándékát a Varsói Szerződésből való
kilépésre. Egyben megbízta a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a
katonai-politikai tömörülésből történő kilépésről. Ugyanakkor - a
kérdés bonyolult nemzetközi összefüggéseire tekintettel - a
Parlament arra kérte a kormányt, hogy a tárgalások alkalmával legyen
figyelemmel hazánk biztonsági, politikai, jogi és gazdasági
érdekeire is.

    A külügyi és a honvédelmi tárca vezetői most tájékoztatták a
törvényhozókat, hogy miként halad az Országgyűlés határozatának
végrehajtása. Meiszter Dávid helyettes államtitkár a VSZ-hez fűződő
viszony általános megítéléséről adott áttekintést. Hangsúlyozta,
hogy a paktummal kapcsolatos álláspont kialakítása szervesen
illeszkedik az új, reorientált magyar külpolitika törekvéseinek
összességébe. Ennek megfelelően a VSZ megítélésénél elsősorban abból
indultak ki, hogy napjainkban merőben új helyzet alakult ki
Európában: megszűnt a kontinens kettéosztottsága; a múlté az eddigi
,,blokkbiztonság,,; s a térség államainak biztonságát csak egy új
biztonsági rendszer létrehozása szavatolhatná. Egy olyan, ,,sűrű
szövésű biztonsági hálót,, kellene a kontinensen kifeszíteni,
amelynek egyik tartóoszlopát alkothatnák az alulról szerveződő
európai integrációs folyamatok, másik tartóeleme pedig a felülről
létrejövő intézményrendszer lenne. Ebben az új biztonsági
rendszerben - amelyben a katonai tényezőknek természetszerűleg egyre
csökkenő súlya lenne - nincs helye a Varsói Szerződésnek, mivel a
blokk nem önkéntes alapon jött létre, nem egyenrangú tagok
szervezeteként funkcionált, nem védelmezte tagállamait. A VSZ -
amely egy hamis ideológiai megokolásra építkezve alapvetően támadó
jellegű paktum volt - nem alkalmas arra, hogy része legyen egy
alapvetően kooperatív biztonsági rendszernek.

    A magyar külpolitika ennek szellemében lépett fel a VSZ
különféle tanácskozó fórumain, amelyeken a tagállamok a szervezet
jövőjét igyekeztek körvonalazni. (folyt.köv.)



1990. november 14., szerda 18:59


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Az "Álljunk meg egy szóra" műsor vonatkozásában két észrevételt szeretnék tenni. Az egyik az, hogy sérti a fülemet, hogy a legutóbbi két-három évben nagyon elharapózott a felvállalom kifejezés. Már senki sem mondja, hogy vállalom, vagy elvállalom, ezt a felvállalom szót, szinte divatként sokszor nem odaillő alkalmakkor használják. Kérjük erről Grétsi tanár úr véleményét. A másik téma egy rendkívül zavaró jelenség, ami a mai nyilvánosság előtt való beszédben sajnos vezető politikusok és képzett szónokok esetében is, hogy a beszéd közti szüneteket ő hanggal tölti ki, ezt lassan ma már mindenki átveszi... - Azt szeretném megkérdezni a TV2 programjától, hogy a horgász műsor, vagyis nem tudom a pontos címét, mikor lesz, mikor fogják adni, és hogy mi lesz benne. Amúgy nekem nagyon tetszik a TV2 műsora, ha lehet akkor mindig csak azt nézem."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD