|
|
|
|
A magyarság helyzete Szlovákiában
|
München, 1990. március 29. (SZER, Magyar híradó) - Lángh Júlia Duray Miklóssal, a szlovákiai magyarság egyik vezetőjével készített interjút:
- A pozsonyi telefonvonalon Duray Miklóst, prágai parlamenti képviselőt kérdezem: mi a véleménye Petr Orbannak a Parlamentben elhangzott megjegyzéséről? Eszerint elmagyarosítják a szlovákokat, akik arra kényszerülnek, hogy elköltözzenek a területről. Tényleg így van ez?
- Több részből állt az interpelláció. És egyik részét képezte ez a kitétel, mégpedig oly módon, hogy idézte a Dél-Szlovákiában élő szlovákoknak a petícióját, és abban volt az, hogy őket a magyarok elmagyarosítják Csehszlovákiában.
A petíciónak volt még egy fontos része, az, hogy itt a csehszlovák kormány, illetve a külügyminiszter tegyenek lépéseket abban az irányban, hogy Magyarország ne avatkozhasson be, illetve ne avatkozzon be többé Csehszlovákia belügyeibe. És konkrétan Horn Gyulának nem szó szerint idézett kijelentésében, inkább csak egy eszmeileg idézett kijelentését említette, miszerint Horn Gyula a határok kiigazításáról beszélt volna valahol. Én ilyenről nem tudok, hogy ilyen elhangzott volna valamilyen fórumon.
De én ezt az interpellációt nagyon veszélyesnek tartom, mert Szlovákiában egyre inkább terjed szlovák részről az a szinte agresszív vélemény, hogy Csehszlovákiában olyan törvényeket hozzanak, amelyek a szlovákság előjogait biztosítja mindenkivel szemben.
- A prágai parlament legutóbbi ülésszakán szerepelt egy másik fontos magyar vonatkozású kérdés, a komáromi egyetem kérdése. A törvényjavaslatot három magyar nemzetiségű képviselő adta be - közülük Ön az egyik, Duray Miklós. A szlovák oktatásügyi minisztérium ezzel a javaslattal nem értett egyet, mert szerintük az egyetem nem felelne meg a korszerű követelményeknek. Mit jelent ez pontosan? (folyt.)
1990. március 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyarság helyzete Szlovákiában - 1. folyt.
|
- Nem egészen értem, hogy mit értenek a szlovák kormányban, illetve iskolaügyi minisztériumban korszerű követelményeken. Elsősorban azt kifogásolják, hogy fennállhat annak a veszélye, hogy nem lesz megfelelő színvonalú az oktatás ezen az egyetemen.
Azonban sokkal komolyabb háttere van az elutasításnak. És ez valóban Prágában, az egyik parlamenti szakbiztottságban indult ki, ahol először olvasatban tárgyaltuk ezt a törvényjavaslatot. És ott a jelenlévő Miroslav Guszin, aki a pozsonyi Kommerce Creatornak a rektora, elmondta, hogyha létrejönne egy felsőoktatási intézmény a magyarok számára Csehszlovákiában, ez a magyar szeparatizmushoz vezetne, a szeparatizmus erősödéséhez. És teljesen, politikailag teljesen hibás lépésnek tekintené azt, hogyha létrejönne egy ilyen, illetve engedélyeznének egy ilyen egyetemet, vagy főiskolát.
- Milyen ellenérve van arra, hogy a komáromi egyetemen nem lenne biztosítva a színvonal, hiszen nincsen szlovákiai magyar értelmiség. (Zárójelben megjegyezhetjük, hogy azért nincsen - vagy azért csak olyan csekély létszámú -, mert az elmúlt évtizedekben a szlovákiai magyar iskolarendszer elmaradottsága miatt kevésbé alakulhatott ki.)
- Igen. Tény, hogy értelmiségi hiányban szenvedünk. Azonban kezdetben 55 magyar egyetemi oktató állna rendelkezésünkre, akik megígérték, hogy hajlandóak lennének tanítani ezen a pedagógiai főiskolán vagy egyetemen. Az 55 szakember mind olyan képesítéssel rendelkezik, hogy Csehszlovákia bármelyik főiskoláján vagy egyetemén taníthatna.
Továbbá, körülbelül 10-12 vendégtanárral számolunk Magyarországról. És az idegen nyelvek oktatásában külföldi - nyugati - segítséggel számolunk, hiszen vannak olyan nyelvoktató-programok, amelyekre ezt rá lehetne kapcsolni. Nyugaton élő magyar egyetemi tanárok is jelezték, hogy ha létrejönne egy ilyen felsőoktatási intézmény, akkor ők nagyon szívesen eljönnének kisegíteni. (folyt.)
1990. március 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyarság helyzete Szlovákiában - 2. folyt.
|
- Én nem tartom teljesen lehetetlennek - inkább így mondom. Lehet, hogy még néhány kompromisszumot kell kötnünk, de mindenképpen az önálló egyetemnek, vagy az önálló főiskolának megalapítására kell törekednünk. +++
1990. március 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Az "Álljunk meg egy szóra" műsor vonatkozásában két észrevételt szeretnék tenni. Az egyik az, hogy sérti a fülemet, hogy a legutóbbi két-három évben nagyon elharapózott a felvállalom kifejezés. Már senki sem mondja, hogy vállalom, vagy elvállalom, ezt a felvállalom szót, szinte divatként sokszor nem odaillő alkalmakkor használják. Kérjük erről Grétsi tanár úr véleményét. A másik téma egy rendkívül zavaró jelenség, ami a mai nyilvánosság előtt való beszédben sajnos vezető politikusok és képzett szónokok esetében is, hogy a beszéd közti szüneteket ő hanggal tölti ki, ezt lassan ma már mindenki átveszi...
- Azt szeretném megkérdezni a TV2 programjától, hogy a horgász műsor, vagyis nem tudom a pontos címét, mikor lesz, mikor fogják adni, és hogy mi lesz benne. Amúgy nekem nagyon tetszik a TV2 műsora, ha lehet akkor mindig csak azt nézem."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|